Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A részvételen múlhat az ír igen

2002.10.18. 11:42
Írország választói rábólinthatnak az Európai Unió bővítésére a szombati népszavazáson - derült ki a közvélemény-kutatók felméréseiből. Bár a fogadóirodák is a nizzai szerződés elfogadását jósolják, az ír kormány még mindig nem lehet biztos kampányának sikerében. A szerződés 2001-es elutasításakor is a szerződés elfogadását jósolták a közvélemény-kutatók, a támogatók azonban otthon maradtak.
Az "igen" győzelmét jósolják a közvélemény-kutatások a szombati ír népszavazáson - írja a BBC. Az Európai Unió bővítését is befolyásoló szavazáson a nizzai szerződés elfogadásáról döntenek az ír választók, immár másodszor. Bár első alkalommal is a szerződés támogatói voltak többségben a közvélemény-kutatások szerint, akkor alacsony részvételi arány mellett a megjelentek 54 százaléka elutasította a szerződést.

A bukik az igenre tesznek

Az ír kormány most sem várja teljesen nyugodtan a szombati szavazást, bár a közvélemény-kutatók mellett a bukmékerek is az "igen" győzelmére tippelnek 9:4 arányban. A Market Research Bureau of Ireland (MRBI) közvélemény-kutató cég felmérése szerint az igennel szavazók aránya a teljes lakosság körében 42 százalék, az elutasítóké 29 százalék. A cég előző havi felméréséhez képest a szerződés támogatóinak aránya 5 százalékot nőtt, az ellenzők tábora 4 százalékkal csökkent.

Még drasztikusabb növekedést mutat a támogatók tábora a Millward Brown IMS cég felmérése szerint - írja a Magyar Hírlap. A cég szeptemberi mérésekor a támogatók tábora még a 30 százalékot sem érte el, legfrissebb adataik szerint azonban már 44 százalékos. Mérésük szerint a bizonytalanok arány 27 százalék, az MRBI adatai szerint 19 százalék.

Lehetőséget adni Közép-Európának

A támogatók számának dinamikus növekedése annak is köszönhető, hogy az ír politikai elit egésze kiállt a szerződés mellett. Számos elutasító szavazatot eredményezhet azonban a kormány népszerűtlensége. A támogatók propagandája leginkább a családos férfiakat, a jól kereső fiatalokat és a 65 évesnél idősebb korosztályt győzte meg. Ez nem is meglepő, a kampány fő jelszava szerint a kelet-európai csatlakozóknak is meg kell adni azt az esélyt, ami az egykor szegény Írországot Európa második leggazdagabb államává tette.

Alacsony részvételi arány mellett bukhat a kezdeményezés

Hiába nőtt azonban az igenlők tábora, ha a 2001-es szavazásokhoz hasonlóan alacsony lesz a részvételi arány, megint többségbe kerülhet az elutasítók tábora. Ez utóbbi "nagy válságot" okozhat Európában - jelentette ki Günter Verhuegen, az EU bővítési biztosa a szavazással kapcsolatban. A biztos egyelőre nem tudja, hogyan oldanák meg a fellépő krízishelyzetet - írja a BBC.

Elhúzódhat a csatlakozási folyamat

Elemzők szerint ez azonban csak taktikázás, az EU az ír választókat meggyőzése érdekében szándékosan tagadja, hogy lenne terve az elutasítás esetére - írja a Magyar Hírlap. A napilap szerint azonban legalább két lehetőség is van a nizzai szerződés kikerülésére. Az egyik, hogy a szerződés intézményi reformokkal, a bővítés feltételeivel foglalkozó részeit átemelik a csatlakozási szerződésekbe. A másik lehetőség a 2004-re tervezett, az unió reformjával foglalkozó kormányzati konferencia 2003-ra történő előrehozatala lenne. Az első lehetőség problémája, hogy a döntést bármelyik ír állampolgár bíróság előtt megtámadhatja, a második esetben a bővítési folyamat szélsőséges esetben akár 2007-ig is elhúzódhat.

Hollandia bekeményítene
Az ügyvezető holland kormány olyan javaslaton dolgozik, amely lehetővé tenné egyes EU-tagjelölt országok felvételének elhalasztását, ha azok nem felelnek meg a csatlakozási feltételeknek. A holland kormány azt javasolná, hogy jövőre még egy végső ellenőrzést végre kellene hajtani, kiderítendő, hogy valóban az összes, most felvételre javasolt ország teljesíti-e a kritériumokat. - Ha valamelyikük nem felel meg, annak bizonyos következményekkel kellene járnia - mondta az egyik idézett forrás.

A belső villongások miatt szerdán lemondott, azóta ügyvezetőként tevékenykedő hárompárti koalíciós kormány liberális tagja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) elsősorban Lengyeloszág, Lettország és Szlovákia felkészültségét kédőjelezi meg olyan területeken, mint az élelmiszer-biztonság, vagy a vámszabályozás. A holland kormánynak mindazonáltal a következő hónapokban várható új választásokig korlátozott döntési jogköre van.