Lukács
7 °C
22 °C

Harcos majálisra készülnek Nigériában

2007.04.30. 10:21
Umaru Yar'Adua lehet Nigéria új elnöke, a választási eredmények semmissé tételéért azonban tömeges megmozdulásokat szerveznek országszerte. Az áprilisi választásokon annyi visszaélés történt, hogy ha Yar'Adua hivatalba is léphet, aligha fogadják majd el a nigériaiak. Az országnak pedig nagy szüksége lenne egy erős kormányra, a lakosság 60 százaléka ugyanis kevesebb, mint 1 dollárból tengődik naponta.

Vitatottak az áprilisi elnökválasztás eredményei Nigériában. Umaru Yar'Adua, az 1999-től hatalmon lévő Népi Demokrata Párt (PDP) jelöltje - a hivatalos eredmények szerint - 24,6 millió szavazatot kapott, így ő lehet az ország új elnöke. Legfőbb riválisára, Muhammadu Buharira 6,6 millióan voksoltak.

Tények Nigériáról
Nigéria Afrika nyugati részén fekszik, 140 milliós lakosságával a kontinens legnépesebb országa. A világ nyolcadik, Afrika első számú olajexportőre. Az olajból származó bevételek ellenére a világ egyik legszegényebb országa: a lakosság 60 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Nigéria lakossága ráadásul megosztott: az ország északi területein muzulmánok, délen keresztények laknak, a két közösség között gyakoriak a fegyveres összecsapások. Emellett számtalan, egymással háborúskodó törzs él az országban. Nigériában 1999 óta van demokrácia, azóta idén rendeznek harmadszor demokratikus választásokat.

Atiku Abubakar a Kongresszusi Akció (CA) jelöltje 2,6 millió szavazatot gyűjtött. A korábban legesélyesebbnek tartott jelölt eredménye azzal magyarázható, hogy a májusban leköszönő Obasanjo-kabinet hivatalának utolsó hónapjaiban mindent elkövetett, hogy Abubakart kiiktassa a jelöltek köréből. Az Obasanjo által felállított korrupció-ellenes bizottság januárban eljárást indított ellene, ezért hónapokig úgy tűnt, Abubakar nem is indulhat majd az elnökségért.

A két áprilisi választásnak - a szavazás tisztaságára felügyelő szervezetek szerint - legalább 200 halottja van, az eredmények hitelessége ráadásul kétséges. Jelenleg az sem kizárt, hogy új választás kiírására kerül majd sor.

Ragaszkodott volna a hatalomhoz

Olusegun Obasanjo államfő 1999-ben lépett hivatalba, 2003-ban pedig - kétes körülmények között - újraválasztották. Az Obasanjo elnökségét nagy várakozások övezték. A 15 éves katonai diktatúra után a nigériaiak egy újabb katonai puccs bekövetkezésétől tartottak.

Obasanjo azonban beiktatása után azonnal visszahívta a katonai rezsim idején politikai tisztséget betöltő vezetőket, és kísérletet tett az állami korrupció felszámolására. Létrehozott egy gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket felderítő bizottságot (EFCC), amelyet azonban sokak szerint a PDP ellenzékének felszámolására használtak fel.

A nigériai alkotmány kimondja, hogy az államfő maximum kétszer négy évig lehet hivatalban, így Obasanjo idén már nem indulhatott a posztért. Ebbe azonban nem könnyen nyugodott bele: a 2007-es elnökválasztás előtt egy évvel alkotmánymódosítást kezdeményezett a hivatali idő kibővítésére. A Szenátus azonban tavaly májusban visszadobta a kezdeményezést.

Obasanjo tehát idén mindenképpen kénytelen megválni az államfői poszttól. Azt azonban, hogy pártja, a PDP megnyerje a választásokat élet-halál kérdésének tekintette. Obasanjo hozzáállása sokak szerint alapjaiban meghatározta az áprilisi választások hangulatát.

Vészjósló kormányzóválasztás

Április 14-én kormányzókat választottak Nigériában, a szavazás során azonban komoly visszaélésekre és csalásokra került sor. A Nigéria déli részén fekvő Amanbra államban például 2 millió szavazatot számoltak össze, holott összesen 1,8 millióan voltak választásra jogosultak. Eközben több helyen is - valószínűleg pártok szolgálatában álló - fegyveresek akadályozták a szavazás zavartalan lefolyását.

A választások másnapján több államban is erőszakos tüntetések kezdődtek miután megjelentek az első részeredmények, amelyek a kormányon lévő PDP győzelmét mutatták 27 államban. A rendőrség 21 halálos áldozatról számolt be, a helyi lapok szerint azonban akár kétszer ennyien is életüket veszthették a zavargások során.

Zűrzavar az elnökválasztáson is

Az ilyen körülmények között lezajlott kormányzóválasztás után senki sem számított arra, hogy az elnökválasztás szabályosan folyik majd. Az április 14-én tapasztalt visszaélések miatt az Európai Unió 150 megfigyelőt küldött Nigériába az elnök- és törvényhozói választás napjára.

Már az előkészületek során komoly problémák adódtak, ugyanis négy nappal a szavazás előtt a Legfelsőbb Bíróság mégis engedélyezte a korrupcióval gyanúsított Abubakar indulását. Az ő neve azonban nem szerepelt a szavazólapokon. Az újranyomtatott cédulákat 120 ezer választókörzetbe kellett eljuttatni, emiatt viszont a szavazás számos államban csak több órás késéssel kezdődött meg. Néhány szavazókörben csak délután 5 óra után nyíltak meg az urnák.

A 36 államból legalább hat államban tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot. Gyakoriak voltak a sorszám nélküli szavazócédulák, a szavazatvásárlás, a trükközés az eredményekkel, de Baysea államban például gyakorlatilag nem is volt szavazás, a pártok szolgálatában álló fegyveres bandák ugyanis elállták az urnákhoz vezető utat.

Meg kell ismételni?

Az elnökválasztás másnapján Nigéria-szerte a választások tisztasága volt a téma. Miközben a nigériai választási bizottság elnöke, Maurice Iwu szerint minden a szabályoknak megfelelően zajlott, a nigériai megfigyelők legnagyobb csoportja, a TMG (Transition Monitoring Group) szerint a választási eredmények nem tükrözik a valóságot. Vasárnap új választások kiírását kérvényezték.

Az EU által delegált megfigyelők hétfőn megállapították, hogy a nigériai választásokon sérült az élethez való jog, csakúgy, mint a demokratikus alapelvek. Az európai delegáltak adatai szerint a kormányzóválasztás és az egy héttel későbbi elnökválasztás során összesen 200-an vesztették életüket erőszakos cselekmények miatt.

Azt még Obasanjo, leköszönő államfő is elismerte, hogy a szavazás messze nem volt tökéletes, de arra kérte a nigériaiakat, hogy ne veszítsék el a hitüket a demokráciában.

Húsz ellenzéki párt és tizenhat civil szervezet tart majd utcai demonstrációt május 1-én. Az AC elnökjelöltje szerint a keddi megmozdulást újabbak követhetik majd, akár polgári engedetlenségi mozgalom is elképzelhető. A demonstrációk célja, hogy semmissé tegyék a - kétes körülmények között született - választási eredményeket.

Történelmi esély volt

Nigéria történelmi lehetőséget mulasztott el áprilisban. Ez lett volna az első alkalom az ország történetében, hogy egy demokratikusan megválasztott kormányt nem puccs követ, hanem egy másik, demokratikusan megválasztott civil kormány.

Nigériában ugyanis a Nagy-Britanniától való elszakadás után, 1960-tól katonai puccsok követték egymást 1979-ig. Ekkor választásokat tartottak, és megalakult a Shehu Shagari által vezetett kormány, melynek helyét 1983-ban ismét katonai diktatúra vette át. A diktátor, Shari Apacha halála vetett véget a katonai rezsimnek. Ezt követően, 1999-ben alakulhatott meg az Obasanjo-kormány.

Nigériában nem csak a politikai kultúra hiányosságai okoznak problémát. Az országban az Obasanjo-kormány intézkedési ellenére a mai napig burjánzik a korrupció. Nemzetközi pénzügyi intézetek becslése szerint Nigéria olajkitermelésből származó bevételének 80 százaléka a lakosság 1 százalékának kezében összpontosul. Eközben a nigériaiak több mint felének napi 1 dollárból kell boldogulnia. Az ország gazdasági fővárosának számító Lagos legtöbb kerületében pedig nincs áram és folyóvíz.