Miklós
-7 °C
2 °C

Nixon atombombát dobott volna Vietnamra

2002.03.01. 15:54
Nixon elnök atomfegyver bevetését fontolgatta a vietnami háborúban, pár héttel a harcok kiszélesítése előtt. Az ötletet Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó azonnal elvetette-jelentette a BBC és a CNN.
A Nemzeti Archívum csütörtökön nyilvánosságra hozott felvételei szerint Nixon 1972 április 25-én vetette fel az atomfegyverek alkalmazásának ötletét. Mindez akkor történt, amikor Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó a háborús erőfeszítések lehetséges fokozásáról - például erőművek, és kikötők bombázásáról - beszélt a vezetőség irodaépületében.

- Inkább atombombát vetnék be - mondta Nixon tárgyilagos hangon. - Szerintem az egy kicsit sok lenne - válaszolta Kissinger óvatosan. - Egy atombomba, az zavar téged? - kérdezte Nixon. Majd élesen hozzátette: - Szeretném, ha nagyban gondolkoznál.

A következő hónapban az elnök a háború legnagyobb mértékű kiterjesztése mellett döntött.

Tizedeljük meg azt az istenverte helyet

A Time magazinnak 1985-ban adott interjúban elismerte, hogy számításba vette a "nukleáris lehetőség használatát." Hozzátette: lemondott a gátak bombázásáról is, mert a gátak lerombolása 1 millió ember halálát okozta volna. Ezért vetette el az atombomba használatát is, mert az atombombával sem katonai célpontokat támadtak volna. Ám az 1972-es felvételek szerint Nixon akkor kevésbé volt emberbarát. Belpolitikai tanácsadójának, Charles Colsonnak azt mondta Észak-Vietnamról: Meg akarjuk tizedelni azt az istenverte helyet. Észak-Vietnam újra helyzete újra rendeződik. Ideje, hogy megtegyük azt, amit már régen meg kellett volna tenni.

A vietnami válasz
A Nixon-kormányzat háborúpárti erőinek "szörnyű kegyetlenségét" mutatja az egykori elnök, Richard Nixon 1972-ben felmerült javaslata állapította meg pénteken a vietnami kormány.

A vietnami háború veteránjai - köztük Bui Quang Than híres harckocsiparancsnok, aki 1975-ben kitűzte a győzelmi zászlót a dél-vietnami elnöki palotára - pénteken úgy vélekedtek, hogy egy nukleáris bomba sem változtatta volna meg a háború kimenetelét, sőt minden bizonnyal meggyorsította volna a vietnami kommunisták győzelmét.

Az AP vietnami tudósítója úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak felelősséget kell vállalnia a Vietnam ellen vívott háború máig el nem múlt következményeiért, így azért a rengeteg megbetegedésért is, amelyet a dzsungel kiirtására bevetett vegyszer, az Agent Orange okozott. A hanoi kormány adatai szerint e vegyszer hatása miatt még ma is közel egymillió vietnami szenved rákos megbetegedésektől és születési rendellenességektől. Az Egyesült Államok cáfolja, hogy az Agent Orange ilyet hatására közvetlen bizonyíték lenne.

A tajvani engedmény

A felvételek szerint Kissinger 1971-es titkos pekingi látogatása során tulajdonképpen elismerte Kína területi igényét Tajvanra. Elismerte az akkori kínai miniszterelnöknek, Zhou Enlainak, hogy ha Kína nem avatkozik be a koreai háborúba, akkor Tajvan valószínűleg Kína része lenne. Hozzátette, hogy hosszútávon Washington nem állna ennek útjába, de ne sürgessék az Egyesült Államokat, hogy ezt hivatalosan is kijelentse. A szalagok szerint Nixon arra kérte Kissingert, hogy ameddig lehetséges, titkolja, hogy Amerika kész abbahagyni Tajvan támogatását. Ugyanakkor arra is kérte Kissingert, hogy hangsúlyozza az amerikai kivonulás esetén a térségben újjáéledő japán katonai fenyegetést. Kissinger emlékirataiban viszont azt írja, hogy Tajvanról alig esett szó az 1971-es látogatásán.

A Watergate-ről

Az archívum mintegy 1700 órányi felvételt hozott nyilvánosságra a Nixon-érából származó mintegy 3700 órányi felvételből. A most nyilvánosságra hozott anyagok nagyrészt 1972 első hat hónapjából származnak, és felölelik az áttörést jelentő kínai látogatástól a Watergate-ügy kirobbanásának első napjaiig tartó időszakot. A Watergate-üggyel kapcsolatos szalagok közül már korábban is sokat nyilvánosságra hoztak, ám az új anyagok között van olyan is, amelyekről eddig csak kivonatok készültek. Most az érdeklődök saját felvételeket is készíthettek az anyagokról. Többek között az elhíresült 181/2 rész szövege is hallható, amiből kiderül, hogy az elnök érintett volt abban, hogy a CIA megpróbálta félrevezetni az FBI nyomozását a Watergate irodaházba történt betörés kapcsán.