Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Életbe lép a nizzai szerződés

2003.01.31. 19:23
Február 1-jétől hatályos az EU-bővítés legfontosabb intézményi feltételeit rögzítő nizzai szerződés, amelynek azonban nem minden rendelkezése lép azonnal érvénybe.
A 2000. decemberi nizzai csúcson elfogadott és 2001 februárjában aláírt szerződés pontos rendelkezéseket tartalmaz ugyan a szükséges intézményi változtatásokra nézve, de önmagában csak a rendszer átalakításának elveit és módszereit határozza meg. A jogilag érvényesnek számító konkrét intézkedéseket a 2004-ben taggá váló tíz országgal áprilisban aláírandó csatlakozási szerződés fogja meghatározni.

A szerződésben foglalt legfontosabb változások az Európai Bizottság létszámát és összetételét, a miniszterek tanácsában alkalmazott szavazati súlyok újraosztását, az Európai Parlament új összetételét, valamint a minősített többséggel eldöntendő kérdések számának kibővítését érintik. Ezek közül a bizottságra és a szavazati súlyokra vonatkozó szabályok 2004. november 1-től, az Európai Parlament új összetétele pedig a 2004 júniusában tartandó következő választásoktól lesz érvényes.

Mivel a bővítés következő körében csatlakozó tíz ország taggá válása 2004. május 1-jén esedékes, a csatlakozási szerződésben kell majd rögzíteni, milyen szabályokat alkalmazzanak a nizzai rendelkezések érvénybe lépéséig hátralévő átmeneti időszakban. A tíz országgal tavaly decemberben lezárult csatlakozási tárgyalásokon már megszülettek az erre vonatkozó megállapodások, amelyek a jelenlegi rendszer kiterjesztésén alapulnak úgy, hogy a hasonló méretű országok azonos elbánásban részesüljenek.

A nizzai szerződés alapján a csatlakozási szerződésben konkretizálandó változtatások szerint az Európai Bizottságban 2004. november 1-től minden tagország egy biztossal képviseltetheti magát, vagyis a jelenleg húszfős testület létszáma 25-re nő. Ez az állapot addig maradna fenn, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Az ezt követően hivatalba lépő első bizottságnak már ennél kevesebb tagja lesz, és a tagországok egy később meghatározandó rotációs rendszer szerint delegálhatnák képviselőjüket a testületbe.

Ugyancsak 2004. november 1-től lesz érvényes a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyok új elosztása, illetve a szavazás új rendje, amelyet szintén a csatlakozási szerződésben kell majd pontosítani. A nizzai rendelkezések szerint a minősített többséget igénylő döntések elfogadásához a tagállamok egyszerű többségére is szükség lesz. Emellett, ha valamelyik tagállam kéri, még azt is ellenőriznék, hogy a szóban forgó javaslatot támogató országok összlakossága eléri-e az unió népességének a 62 százalékát. Ha nem, a döntést nem lehet meghozni.

Az Európai Parlament esetében a szerződés a következő választásoktól 732-re emeli a képviselői helyek lehetséges maximális számát a jelenlegi 700-ról (amely azonban most nincs kitöltve, mert az EP 626 tagú). Magyarországnak 24 hely jut. Az uniós döntéshozatali folyamatban a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítése lesz a nizzai szerződéssel bevezetett legnagyobb jelentőségű változás. A miniszterek tanácsa által tárgyalt ügyek többsége már most is ebbe a kategóriába tartozik ugyan, de e kör kiterjesztésének igénye gyakorlatilag folyamatosan napirenden szerepel.

A nizzai szerződést előkészítő kormányközi konferencián mintegy félszáz terület esetében merült fel a minősített többségre való áttérés, de ezek közül végül csak 35 átsorolásáról született megállapodás. Az eredmény azért is felemás, mert csaknem mindegyik "nagy" tagországnak sikerült elérnie, hogy fennmaradjon a vétójog egy vagy több, általa létfontosságúnak tekintett területen. Ezek közé tartozik például az adó- és a társadalompolitika, a bevándorlás, az audiovizuális és a regionális politika.

A szorosabb értelemben vett intézményi kérdések mellett a szerződés tartalmaz még néhány más fontos rendelkezést is. A korábbiaknál pontosabban szabályozza például az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusát, amelynek keretében a tagországok egy része szorosabb integrációt valósíthat meg, vagy bizonyos területeken gyorsabban haladhat előre, mint a többiek.

Megállapodás született arról, hogy e mechanizmus alkalmazható lesz az unió mindhárom pillérében, tehát a gazdasági területek mellett a második pillért alkotó közös kül- és biztonságpolitikában, valamint a harmadik pilléres bel- és igazságügyekben. Nagy-Britannia vétója miatt azonban katonai területekre nem terjedhet ki. Elindításához legkevesebb nyolc tagállam részvételére lesz szükség, s az együttműködésnek nyitottnak kell maradnia a többi tagállam előtt is, amelyek viszont nem vétózhatják meg az elindítását. Módosították az alapszerződésnek a demokratikus alapértékek védelméről szóló cikkét is, meghatározva azt az eljárást, amelyet akkor fognak alkalmazni, ha valamely tagállamban ezek sérülésének veszélye fenyeget.