Mária
-6 °C
-2 °C

Nizzában elfogadták a jogok chartáját

2000.12.07. 21:43
Az alapvető jogok európai chartájának aláírásával csütörtök délután hivatalosan is megnyílt az Európai Unió tagországainak vezetőiből álló Európai Tanács értekezlete. A találkozót megelőzően globalizációellenes tüntetők és szakszervezeti tömörülések csaptak össze a rendőrökkel. Több alapvető kérdésben nincs megegyezés, de hírek szerint közeledtek egymáshoz az álláspontok.
EU-zászlót égetnek az utcán a tűntetők

Az uniós állampolgárokat megillető alapvető polgári, politikai és szociális jogok foglalatának szánt chartát - Nagy-Britannia és Dánia ellenkezése miatt - egyelőre nem ruházzák fel jogilag kötelező érvénnyel. Ezután kezdődött meg a tagországok állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács értekezlete, a voltaképpeni csúcstalálkozó.

Az nizzai csúcstalálkozó első felvonása, a tagországok és a tagjelölt államok részvételével lezajlott értekezlet után az elnöklő Jacques Chirac francia államfő kijelentette, az EU mindent megtesz azért, hogy a vállalt időre, 2003 elejére készen álljon az első felvételekre. A francia elnök aláhúzta, hogy a tizenötök magukévá teszik az Európai Bizottság bővítési stratégiáját, és annak a szellemében, a jelöltek között differenciálva folytatják a tárgyalásokat.

Chirac: Figyeljük a tagjelöltek megnyilvánulásait

Chirac elmondta, valószínűtlennek tartja Corneliu Vadim Tudor romániai győzelmét. Hozzátette: az EU figyeli a tagjelölt országokat, és ugyanolyan mércével méri megnyilvánulásaikat, mint ahogy saját tagjaival is teszi. A NATO és az új európai hadtest közt támadt elvi feszültségről azt mondta, aggodalomra nincs ok, senki nem vitatja el a NATO fontosságát, és Európa össze fogja hangolni katonai tervezését az észak-atlanti szervezettel.

Orbán: Magyarország 2002-től készen áll

A nizzai Európai Konferencián lekerült a napirendről az Európai Unió bővítésének "big bang" formájú megvalósulása, vagyis az, hogy az első hullámban nagyszámú jelölt országot vegyenek fel egyszerre - jelentette ki a magyar kormányfő a találkozó utáni sajtóértekezletén. ,,Egységesek a tizenötök abban" - fogalmazott -, ,,hogy fel kell venni az Unióba azokat a jelölteket, amelyek elvégezték a felkészülés munkáját". Hozzátette: Magyarország 2002 végétől készen áll a csatlakozásra.

A szakszervezetiek, anarchisták, kommunista csoportocskák, zöldek, baszk és korzikai nacionalisták, a globalizáció elszánt ellenfelei a csúcstalálkozó megkezdése előtt összecsaptak a rohamrendőrökkel Nizzában. A közéjük férkőzött rombolók és provokátorok felgyújtottak egy bankfiókot. Egyes értesülések szerint 16 rohamrendőr megsebesült. A tüntetők igazságosabb társadalmi jövedelemelosztást követeltek a dolgozóknak, a társadalom kisebbségeinek, tiltakoztak a globalizáció jelenségei ellen. Úgy vélik, a csúcs által elfogadásra kerülő alapjogok chartájánál sokkal messzebb menőre van szükség, elsősorban a szociális jogok terén.

Népszavazás Ausztriában a kilépésről?
Az Unióból való osztrák kilépést sürgető, pártok feletti akcióplatform közel 194 ezer aláírást gyűjtött össze a kezdeményezés támogatására, így a kérdés a parlament elé kerül, amely több mint százezer aláírás esetén köteles napirendjére tűzni a kezdeményezést, mégha nem is köteles elfogadni azt. A szavazásra jogosult osztrák polgárok 3,35 százaléka adta aláírását a kilépés támogatására, nyilván nem utolsó sorban az Ausztria ellen a többi tagállam által meghirdetett - időközben feloldott - szankciók hatására. A platform a javaslat elutasítása esetén folytatni szándékozik tevékenységét.

A legfontosabb kérdésekben nincs egyetértés

A konferencia kezdetén Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a kormányközi konferenciáért felelős tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szavazattöbbséggel eldöntendő kérdések kibővítésében alakul valamiféle megegyezés. Negyven kérdésre bővítenék ki a döntési eljárást, ami kevesebb, amit eredetileg akart a Bizottság. Továbbra sem eldöntött az európai bizottság összetételének, illetve a miniszteri tanácsi szavazatok újrasúlyozásának kérdése.

A bővítés lehet a konferencia tétje

A várhatóan vasárnapig húzódó csúcstalálkozón az Unió tagállamainak több fontos intézményi reformban kell megegyezniük, amelyek többek között lehetővé tehetik a keleti bővítést is. Egyelőre azonban szinte semmiben nincs egyetértés a vezetők közt. Többek kifejezték reménykedésüket, hogy az utolsó pillanatban mégis születik valamilyen megegyezés.

A témák
- A szavazatok újrasúlyozása a miniszteri tanácsban
A népesebb tagállamok javára újraosztanák a szavazatokat, ezt természetesen a kicsik ellenzik.
- A biztosi helyek újrasúlyozása az Európai Bizottságban
A kibővülő Unió "kormánya" működésképtelenné válhatna, ha mindenkinek jutna egy bizottsági tag, ez a rendszer tehát megszűnne. A kicsik nem hajlandók ezt elfogadni, mert félnek, hogy a nagyok nélkülük hoznak majd fontos döntéseket.
- Minősített szavazattal hozott döntések kibővítése
Jelenleg a döntések kétharmadát hozzák így, ezt újabb ötven területtel bővítenék ki, de körülbelül húsz kérdésben sok tagállam fél lemondani vétójogáról.
- "Kétsebességes Európa"
A megerősített együttműködés elve szerint egyes országok szorosabb integrációt folytatnának másoknál. Ebbe várhatóan belemennek az eddig szkeptikus, Britannia vezette északi országok.

- Védelempolitika
Az EU gyorsreagálású hadteste újabb elemekkel egészülhet ki
- Jogok chartája
A kötelező erővel nem bíró, alapjogokat lefektető európai jogok chartáját az euroszkeptikus államok - Britanniával az élen - ellenzik, mert félnek, hogy egy későbbi európai "szuperállam" alkotmányának alapjául szolgálhat.
- Szociális kérdések
A jogok chartájához hasonlóan ellenzi több ország, nemzeti önrendelkezésüket féltve. Kötelező érvényűvé válása kérdéses.