Miklós
-7 °C
4 °C

Észak-Korea felmondta az atomsorompó-egyezményt

2003.01.10. 11:52
Észak-Korea döntött, atomhatalommá válik. Az atomsorompó-egyezmény felmondása után Dél-Korea válságstábot hívott össze, Franciaország "súlyos következményekkel" fenyeget. Bár a sztálinista állam polgári célúnak mondja nukleáris programját, újraindított atomerőműve áramtermelésre csak mérsékelten hasznosítható. Az atombombagyártáshoz nélkülözhetetlen plutónium előállítására azonban tökéletesen alkalmas.
Súlyos válságot idézhet elő Észak-Korea döntése az atomsorompó-egyezmény felmondásáról. "Amennyiben az Egyesült Államok katonai csapást mér Észak-Koreára, az könnyen a harmadik világháborúhoz vezethet" - fenyegette meg az amerikaiakat a kommunista rezsim. "Komoly döntés, melynek súlyos következményei lesznek" - kommentálta a sztálinista vezetés pénteki bejelentését Dominique de Villepin francia külügyminiszter a BBC-nek.

Polgári célú plutóniumgyár

A cél az atomenergia békés hasznosítása volt
A Nemzetközi Atomsorompó-egyezményt 1968-ban írták alá, célja a nukleáris technológiák katonai célú felhasználásának korlátozása. A szerződés 1970-ben lépett hatályba. A megálapodást összesen 187 ország, köztük az atomfegyverekkel elismerten rendelkező Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország írta alá. Az egyezmény alapján a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizheti, hogy az aláíró országok nukleáris fejlesztései valóban békés célokat szolgálnak-e. A szerződést az eredeti változat öt évente kell megújítani, az 1995-ös megújítási konferencián azonban határozatlan időre terjesztették ki hatályát.
Észak-Korea annak ellenére döntött a nukleáris technológia terjedésének korlátozására létrejött egyezmény felmondása mellett, hogy saját bevallása szerint decemberben újraindított atomprogramja békés célú. Ennek ellentmond azonban, hogy a december közepén újraindított jongbjoni atomerőműve alacsony teljesítménye miatt gyakorlatilag alkalmatlan az ország energiaproblémájának megoldására. Hasonló teljesítményű reaktorokat kutatási célokra használnak, ilyen található például a Budapesti Műszaki Egyetem épületében is.

Ülésezik a dél-koreai válságstáb

A koreai erőmű azonban alkalmas hadi célokra is hasznosítható plutónium előállítására. Az atomsorompó-egyezmény felmondása ezért a végletekig fokozta az elmúlt hetekben kibontakozott atomválságot. "Népünk a bejelentés azonnali visszavonását várja Észak-Koreától" - nyilatkozta a BBC-nek Jaszuo Fukuda, a japán miniszterelnök titkára. Dél-Korea vésztanácskozásra hívta össze nemzetbiztonsági tanácsának tagjait. Kim De Dzsong dél-koreai államfő szerint az atomválság rendezése "élethalál kérdés". A válságértekezleten elhangzottak szerint az északiak lépése "komolyan fenyegeti a Koreai félsziget békéjét és stabilitását".

Egyszer már felmondták

Észak-Korea 1993-ban már fenyegetőzött az atomsorompó-egyezmény felmondásával, a válságot akkor úgy sikerült feloldani, hogy az Egyesült Államok fűtőolaj-szállításokat garantált Koreának cserébe atomprogramja leállításáért. A szerződés szerint egy külföldi befektetőkből álló konzorcium csak polgári célokra hasznosítható nyomott vizes erőművet épített volna ki a kommunista országban, kiváltandó a plutonium előállítására is alkalmas erőműveket.

Atombéke

Mivel azonban a sztálinista vezetés ősszel beismerte, hogy folytatta titkos atomprogramját, Bush kormánya a szerződés felmondása mellett döntött. Phenjan ezután indította újra teljes egészében atomfegyverprogramját. A szakértők véleménye szerint az atomsorompó-egyezmény felmondása arra utal, hogy a sztálinista ország valóban atomhatalommá kíván válni, így biztosítva magát az esetleges támadások ellen - írja a BBC.