További Külföld cikkek
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
Kiélesedett a verseny a New York-i magyar lappiacon. Bár a városban inkább kihalóban, mint feléledőben van a magyar kultúra, egy pár hete indult lappal immár három újság szolgálja a magyar olvasókat, írja a New York Times. A lap értékelése szerint a történet elsősorban pénzről, rivalizálásról, politikáról és lopásról szól.
Híréhség
A legtöbb emigránscsoport sokkal nehezebben mond le a hazai ízekről, mint a hazai hírekről, a magyarokkal másként van, írja a Times. New York egykori magyarnegyede, Yorkville mára csak árnyéka régi önmagának, és pár hete bezárt az utolsó igazi magyar étterem, a Mocca is. Az utolsó nagy emigránshullám fél évszázada, az 1956-os forradalom után érkezett, a lappiacon mégis most tudott megjelenni egy új, magyarnyelvű hetilap, a New York Express.
A lapot a düh szülte. Kiadója, a rockaway-i fodrász Hajnal Júlia egy az East Side-i Magyar Házban rendezett partin komolyan összeveszett a Magyar Szó - A Híd című lapot kiadó Peterman Istvánnal. A New York-i városháza tervezési osztályán dolgozó Peterman három évvel ezelőtt kezdett újságkiadásba, A Híd című kiadványát tavaly házasította össze a patinás, de elöregedett szerkesztőgárdával dolgozó, fanzinformátumú Magyar Szóval. A nagymúltú lapot három dollárért vette meg, majd hamarosan megvált a régi szerkesztőgárdától, hogy a most már negyven oldalasra bővült lapot kizárólag a magyar internetes híroldalakról forrásmegjelölés nélkül ellopott cikkekkel töltse fel, írja a Times.
Harc a hirdetőkért
"Pereljenek be", vetette el a plágiumvádakat a Timesnak nyilatkozva Peterman. Mint mondta, per esetén simán bezárja a boltot, így megúszhatja a kártérítéseket. Agresszivitása egész üzletpolitikájára jellemző, lapja leggyakoribb főcímei a lapterjedelem bővülését zengik, újságját a vetélytársak vádjai szerint előszeretettel pakolja a riválisok lapjaira az újságstandokon. "Két hétig én is a Magyar Szóra pakoltam a lapunkat, Peterman zokogva könyörgött, hogy hagyjam abba", meséli Hajnal.
Az amerikás magyarokat nem a politika, hanem a munkalehetőségek, az otthonkeresés és a társasági események érdeklik, nyilatkozta a Timesnak Hajnal. A Petermannal üzleti vitába keveredett fodrász és zenész férje, Kovács László nyolc oldalas terjedelemben indította el az amerikai magyar lapok között egyedülálló módon kétnyelvű hirdetési újságját, a New York Expresst. Fő problémájuk, hogy nehezen szereznek hirdetőket. A helyi magyar vállalkozók hagyományosan a Magyar Szóban, vagy a legrégebbi magyar újságban, az Amerikai Magyar Népszava - Szabadságban hirdetnek.
Kerülik egymást
A száztizenöt éves múltra visszatekintő Népszava egyértelműen a legnépszerűbb a három újság között. A hetilapot átlag négy-hatezer példányban vásárolják, ez, tekintve hogy New Yorkban a legutóbbi népszámláláson 49 498-an vallották magukat magyar származásúnak, közülük mindössze 12 406-an születtek külföldön (azaz valószínűleg csak ennyien beszélnek magyarul), szép eredmény. A szintén egyszemélyes szerkesztőséggel, de több állandó szerzővel dolgozó lap inkább az idősebbeket célozza meg hosszú publicisztikáival és nyugdíjasoldalaival. A lapot riválisai előszeretettel kommunistázzák, bár a kiadó-szerkesztő Julius Kalnoky szerint csak egy kicsit áll balrább a politikai középnél.
Már a hármas rivalizálás is mutatja, hogy ahol kettőnél több magyar van, ott vita is van. Ennél is szebb példája a magyar virtusnak, hogy a három lapkiadó, ha teheti, kerüli egymást. "Nem fogok semmilyen eseményt lemondani, csak mert Peterman is ott van, de ha tehetem, inkább nem megyek", nyilatkozta erről a Timesnak Hajnal.