Köztársasággá válna Új-Zéland. A jelenleg a brit korona fennhatósága alá tartozó alkotmányos monarchia az ország miniszterelnöke szerint "elkerülhetetlenül" megszakítja kapcsolatát Nagy-Britanniával.
Messze vannak
"Ez az ország, amely 19 ezer kilométerre fekszik Nagy-Britanniától, előbb-utóbb a maga kezébe veszi sorsát", mondta Helen Clark kormányfő. Ugyanakkor Clark is elismerte, hogy az elszakadás nem várható a közeljövőben. Hogy Károly herceg, a brit trón várományosa lesz-e még Új-Zéland királya, az a baloldali republikánus kormányfő "az idő függvénye".
Elismerte, hogy az országban még alig folyt vita erről a kérdésről, de szavai szerint Új-Zélandnak valamikor olyan államfője lesz, "aki ott is lakik". Utalt ugyanakkor egy esetleges népszavazás lehetőségére, mondván a váltást akkor lehet végrehajtani, ha a lakosság is ezt akarja.
Ausztrália monarchia maradt
A zömmel egykori brit gyarmatokból alakult, 54 tagországot számláló Nemzetközösségből - amelyben ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Tuvalu, Tonga, Antigua és Barbuda, a Salamon-szigetek vagy Nauru - tizenöt országnak, például Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak ma is a brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője, vagyis a világ jelenlegi koronás fői közül II. Erzsébet királynő regnál messze a legnagyobb országterület felett.
Az ellenzéki ausztrál baloldal szintén programjába vette az alkotmányos monarchia megszüntetését és a köztársasági államforma bevezetését, de az országban 1996 óta a rendíthetetlenül koronahű konzervatív miniszterelnök, John Howard van hatalmon. Howard azt is elérte, hogy a kérdésről 1999-ben rendezett népszavazáson a többség elvesse az államformaváltást, jóllehet a korábbi közvélemény-kutatásokban az ausztrálok zöme köztársaságpártinak mondta magát.