Mária
-7 °C
3 °C

NZZ: A Mécs-bizottság a politikai harc eszköze

2002.08.26. 11:07
A kiszivárogtatások miatt a napi politikai harc eszközévé vált a Mécs-bizottság munkája - állítja budapesti tudósításában a Neue Zürcher Zeitung. Andreas Oplatka szerint a megbízhatatlan dokumentációkon alapuló vizsgálattal szemben számos jogi kétely is felmerült, ami miatt a bizottság még az államfővel is összetűzésbe került.
A napi politikai harc eszközévé vált a múlt megkésett vizsgálata - írja a Mécs-bizottság működésével kapcsolatban Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója. A "Magyar leleplezési kavarodások" címmel, "A múlt vizsgálata, mint fegyver" alcímmel közölt tudósítás szerint a Magyar Hírlap hétvégén közzétett listája azokat a neveket tartalmazza, amelyek politikusi körökben már ismertek voltak, így értelmetlen lett volna a további titkolózás, bár a Mécs-bizottságban még vita van a közzététel időpontjáról.

Válasz a Medgyessy-bizottságra

A Mécs-bizottság a szocialista-szabad demokrata kormánytábor válasza volt Medgyessy Péter kormányfő kémelhárítói múltjának leleplezésére, azzal, hogy vizsgálják meg a rendszerváltás utáni kormányok tagjainak a kommunista titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatait - írta Oplatka. "E tekintetben nyilván abból indultak ki, hogy a jobboldal politikusai, akik oly szívesen tüntetik fel magukat a kommunista rezsim áldozataiként, egy ilyen vizsgálatnál előbb akadnak fenn a hálón, mint a baloldal emberei" -írta a szerző. Rámutatott, hogy a közölt listán ennek megfelelően jóval több a jobboldali politikus.

Megbízhatatlan dokumentáció

"A legkevesebb, ami elmondható, hogy a vizsgálat megbízhatatlan dokumentációs talajon zajlik és hogy jogi kísérő körülményei kétesek" - állapította meg Oplatka, és ismertette az egyes politikusok cáfolatait. Boros Imrével együtt sokan utalnak arra, hogy az egypártrendszer összeomlásakor a titkosszolgálatok sok dokumentumát semmisítették meg, illetve manipulálták. A Mécs-bizottság ellentétbe került Mádl Ferenc köztársasági elnökkel is, aki az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan ismételten alkotmányossági aggályokat vetett fel - írja a lap.

Szivárognak az adatok

Oplatka szerint az ellenzék többek között ezért vonult ki a Mécs-bizottságból, és arra hivatkozott - amiben most a Magyar Hírlap közlése által megerősítve látja magát -, hogy a szocialista képviselők a vizsgálat során többször neveket és gyanúsításokat szivárogtattak ki a sajtónak. "A téma, hogy kinek a soraiból kik voltak esetleg a kommunista titkosszolgálatok munkatársai, a napi politikát szolgálja. Különösnek tűnik, hogy a szocialisták Medgyessy egykori titkosszolgálati tevékenységét hősies színben igyekeznek feltüntetni, míg az ellenfél esetében az azonos tényállást súlyos kompromittálásként állítják be" - írta Oplatka.

Végül szólt arról, a Medgyessy Péter múltját vizsgáló bizottság tevékenységéről, arról, hogy az ellenzék kilátásba helyezte a még nyitott kérdések parlamenti felvetését, s úgy vélte: előre látható, hogy ezek a témák elintézetlen politikai konfliktusként tovább parázslanak majd.

Profil: Kínos helyzetben az "antikommunista kereszteslovagok"
Bár a konzervatív ellenzék "teli volt jó reménységgel" Medgyessy Péter bizottsági meghallgatása előtt, nem tudott mit kezdeni a kormányfő offenzív taktikájával - írja a Profil című osztrák hetilap a magyarországi múltfeltárással kapcsolatban. A vizsgálattól a lap budapesti tudósítója szerint "az egyre inkább Jörg Haider útjára lépett" Orbán Viktor és a "szélsőjobboldaliak által infiltrált Hajrá Magyarország pszeudo-mozgalom" a baloldali-liberális koalíció megbuktatását remélte. A Medgyessy-bizottság konzervatív tagjai azonban nem tudtak újabb iratokat elővarázsolni a cilinderből, hogy cáfolják Medgyessy bizottság előtt tett állításait - írja a lap.
A Mécs-bizottság munkájával kapcsolatban a lap budapesti tudósítója megjegyzi, hogy "kínosabb nem is lehetne a helyzet a jobboldal számára, hiszen Orbán alatt szeplőtlen antikommunista kereszteslovagként adta elő magát."
"Kétes figura" - írja a lap Boros Imréről, aki a Magyar Nemzet hasábjain számolt be múltjáról. A lap ismerteti a VW-botrány történetét, hozzátéve, hogy "Budapesten most felmerül a kérdés, hogy a magát szívesen a pénzügyi zseni aurájába burkoló volt bankár titkosszolgálati tevékenysége vajon mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a VW-botrányban játszott szerepét soha nem tisztázták".