További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter: Magyarország hamarosan diplomáciai képviseletet nyit Tanzániában
- Kilőtték a medvét, amely öt embert sebesített meg
- Már négy halálos áldozata van a japán étrend-kiegészítőnek
- Terrortámadással fenyegetőzött egy kiskorú a Vajdaságban
- Magyar politikusok is kaphattak pénzt Moszkvától az orosz propaganda terjesztéséért
Amerikai vállalatokat érinthetnek legsúlyosabban az ENSZ felügyelete mellett zajló Olajat élelemért (OFF) program során feltárt vesztegetések, tárták fel jelentésükben az amerikai szenátus tényfeltáró bizottságának demokrata tagjai. A szenátus azután kezdett az iraki olajeladások vizsgálatába, hogy Bagdad elfoglalása után az iraki olajipari minisztériumból több lista is előkerült, melyen neves és kevésbé neves nyugati és kelet-európai politikusok voltak feltüntetve az olajszállítások kedvezményezettjeiként.
Kenőpénz a rezsimnek
Az OFF programot az ENSZ az Irakra 1991-ben, az első öbölháború után kivetett szankciók a lakosságot érintő hatásainak kivédésére indította be. Az eredeti elképzelés szerint Irak a nemzetközi hatóságok felügyelete mellett olajat adhatott volna el, a bevételekből pedig élelmiszert és gyógyszereket vásárolhatott volna.
Huszein azonban a gyanú szerint inkább támogatók szerzésére használta a programot, olyan politikusoknak juttatott az olcsó olajból, akik felemelték szavukat a szankciók enyhítéséért. Emellett az juthatott még kedvezményes áron iraki olajhoz, aki hajlandó volt a megvásárolt olaj után hordónként tíz-harminc cent kenőpénzt fizetni.
Bushék tudtával bizniszeltek
Az amerikai gyanúsításokban Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőjobboldali politikus, George Galloway, a Munkáspártból időközben kizárt, de saját Respect nevű pártja színeiben újra a brit parlamentbe került skót politikus és Charles Pasqua egykori francia külügyminiszter mellett Király B. Izabella és egy magas beosztású magyar diplomata neve is felbukkant.
A most a Guardian birotkába jutott Demokrata párti jelentés szerint azonban az iraki olajkereskedelemből legnagyobb részt amerikai vállalatok profitáltak, a kenőpénzek ötvenkét százaléka is tőlük érkezett. A vizsgálat szerint ráadásul az amerikai kormányzat tudta és elnézte a vállalatok illegális üzleteit, erre utal legalábbis, hogy az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium 2002-ben is magyarázatot követelt az amerikai kereskedelmi minisztériumtól az egyik érintett cég, a Bayoil tevékenységével kapcsolatban.
A demokrata vizsgálók szerint a 2003. márciusi offenzívát megelőző hetekben az amerikai kormányzat tudtával Jordánia, az Egyesült Államok legstabilabb térségbeli szövetségese is nyolcmillió hordó olajat vásárolt illegálisan. Az olajat az Odin Marine Inc. nevű amerikai cég hét tankere szállította Jordániába az ENSZ felügyelete alól kieső Kor al-Amaja-i kikötőből.
Nem akart többet hallani
A tankereket elvileg fel kellett volna tartóztatnia az amerikai flotta egységeiből külön az olajcsempászet megakadályozására szervezet Tengeri Beavatkozó Erőnek (MIF). Az Odin ugyanakkor értesítette a MIF-et, ahonnan azt a választ kapták, hogy a MIF-nek "nincs ellenvetése" a szállítmánnyal szemben. "A parancsnokuk azt mondta, hogy sajnos többet nem mondhat. Mondtam neki, hogy megértem, nem is vártam, hogy többet mondjon", nyilatkozta a Guardiannak David Young, az Odin elnökhelyettese.
A Guardian értesülései szerint egyelőre nem biztos, hogy a vizsgálóbizottság republikánus tagjai is elfogadják a demokraták jelentését. A Pentagon nem kívánta kommentálni a jelentést, az amerikai ENSZ-képviselet a külügyminisztériumhoz irányította az érdeklődő újságírókat, ahol azonban nem reagáltak a megkeresésre.
Galloway visszatámad
A megvesztegetéssel vádolt Galloway egyébként kedden áll a szenátusi bizottság elé. Mint a reptéren nyilatkozta, kemény harcra készül, de "nem vádlottként, hanem vádlóként". A brit politikus nevetségesnek minősítette az amerikai vádakat, egyben tagadta, hogy valaha olajat adott volna el. "Ha olajat árultam volna, most gazdag ember lennék", nyilatkozta a BBC-nek.
A skót parlamenti képviselő tavaly már kártérítési pert nyert az amerikai vádakat először nyilvánosan közlő Daily Telegraph ellen.