Natália
-3 °C
8 °C

Király B. olajpénzét is vizsgálták

2005.02.04. 01:02
Tovább éleződhet a viszony az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Egyesült Államok között, miután csütörtökön nyilvánosságra hozták az "olajat élelmiszerért" program eredményét. A független testület szerint egy ENSZ-tisztségviselő önkényesen hozott döntéseivel kellemetlen helyzetbe hozta szervezetét. Tavaly egy iraki lap közzétette azoknak a nevét - köztük Király B. Izabelláét -, akik hasznot húztak az iraki olaj eladásából.
Benon Sevan vezető ENSZ-tisztségviselő szabálytalanul rendelkezett az iraki olaj eladásakor, amikor az ő felügyelete alatt állt az iraki "olajat élelmiszerért" humanitárius program, állapította meg az ENSZ olajat-élelmiszerért programjának ügyében vizsgálódó független bizottság. Kofi Annan fegyelmi eljárást indít a program volt vezetője és a program ügyében vizsgálódó független bizottság jelentésében szereplő illetékesek ellen, jelentette be az ENSZ-főtitkár kabinetfőnöke, Mark Malloch Brown.

Nem mondja ki

A Paul Volcker amerikai bankár által vezetett testület vizsgálódásának következtetéseit csütörtökön hozták nyilvánosságra a világszervezet központjában. A bizonyítékok azt mutatják, hogy Sevan az olajat megvásárló cégek kiválasztásakor olyan érdekütközésbe keveredett, amellyel súlyosan megsértette az ENSZ saját szabályait. A jelentés nem mondja ki, hogy Sevan személyesen is hasznot húzott volna az ügyből, de azt igen, hogy lobbizott.

Benon Sevan többször is lehetőséget kért a szállítási szerződések odaítélésére, és az irakiak ezt a lehetőséget meg is adták neki azzal a céllal, hogy megszerezzék Sevan támogatását más ügyekben, például ahhoz, hogy pénzt gyűjtsenek a lepusztulóban lévő iraki olajlétesítmények felújítására, állítja a jelentés.

Sevan viselkedése "erkölcsileg helytelen volt, és súlyosan aláásta az Egyesült Nemzetek megvesztegethetetlenségébe vetett hitet" - írta az amerikai központi bank szerepét játszó Federal Reserve volt elnöke.

Sukarnoputri, Zsirinovszkij, Király B.

Az "olajat élelmiszerért" program 1996-ban indult. A hatvanmilliárd dolláros terv célja az volt, hogy Kuvait 1990-es lerohanása óta nemzetközi embargó sújtotta Irak élelmiszerhez, gyógyszerhez és más humanitárius eszközhöz jusson az olajkincse eladásáért cserébe. A program 2003-ban, Irak amerikai megszállásával ért véget.

A botrány 2004 elején tört ki, amikor egy iraki lap közzétette annak a 270 embernek a nevét - köztük ENSZ-tisztviselőkét, politikusokét és a szűkebb környezetükbe tartozókét -, akik hasznot húztak az iraki olaj eladásából. Szaddám Huszein volt iraki diktátor ezzel vásárolta meg például Charles Pasqua volt francia belügyminiszter, Georges Gallaway volt brit képviselő, Megawati Sukarnoputri jelenlegi indonéz kormányfő, Vlagyimir Zsirinovszkij orosz populista politikus vagy éppen Király B. Izabella volt parlamenti képviselő jóindulatát.

A BBC szerint a most nyilvánosságra hozott jelentés tovább tépázza az ENSZ tekintélyét, és kiélezheti az Egyesült Államok és a nemzetközi szervezet viszonyát.