Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Orbán találkozott az amerikai elnökkel

2001.05.02. 10:34
A magyar miniszterelnök és George W. Bush találkozóján a transzatlanti viszonyról, illetve a Balkánról volt szó. Orbán Viktor emellett átvette az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság-díját. A kormányfő Washingtonban adott szokásos szerda reggeli interjújában továbbra is megoldatlan kérdésnek nevezte a vízumügyet a magyar-amerikai kapcsolatokban.
A munkalátogatáson Washingtonban tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnök Martonyi János külügyminiszter kíséretében kedden a Fehér Házban találkozott Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadta őt George Bush elnök. A rövid eszmecserén a magyar NATO-tagság tapasztalatai mellett - az előzetes tervek szerint - szóba került Közép-Európa és a Balkán helyzete, valamint a transzatlanti viszony.

Most már nem arra van szükség, hogy egymás kölcsönös megsemmisítésére alkalmas eszközöket tartsunk fenn, hanem olyan minőségű fegyverek kellenek, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután Martonyi János külügyminiszter kíséretében kedden a Fehér Házban találkozott Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadta őt George Bush elnök.

Bush tájékoztatta a magyar vezetőket arról a - kedden a későbbi órákban teendő - bejelentéséről, amely a rakétavédelemmel kapcsolatos amerikai stratégiai elképzelésekre vonatkozik. Az eszmecsere után Orbán Viktor és Martonyi János a Fehér Ház kertjében újságírók előtt beszélt a találkozó lefolyásáról. Orbán - anélkül, hogy részleteket közölt volna a még el nem hangzott Bush-bejelentés tartalmáról - pozitívan értékelte a rakétavédelemmel kapcsolatos új amerikai gondolkodásmódot. Hozzátette: még hónapok kérdése, hogy kiderüljön, milyen esetleges szerepe lehet a rakétavédelemben Európának, illetve Magyarország szűkebb térségének, Kelet-Közép-Európának.

Történelmi baleset

Orbán Viktor elmondta: a NATO további bővítését illetően Magyarország úgy látja: azzal, hogy az előző bővítési körből kimaradt Szlovénia, "történelmi baleset" történt. Magyarország számára ez azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy bár a NATO déli szárnyához tartozik, nincs meg a közvetlen földrajzi kapcsolata a szövetséggel, és "NATO-sziget" maradt.

"Magyar nemzeti érdekből és a szlovénok iránti rokonszenvből is amellett érvelünk, hogy Szlovénia tagja lehessen a NATO-nak. Hasonló a véleményünk Szlovákiáról, ahol a legutóbbi NATO-bővítés óta kedvező, demokratikus fordulat történt. Szlovákiára is igaz azonban - miként minden más országra, köztük Romániára is -, hogy a NATO-tagsághoz szükséges feltételeket a lehető legszigorúbban teljesíteni kell" - mondta a magyar miniszterelnök. Mint hozzátette, Magyarország "mind az eszével, mind a szívével a legerőteljesebben támogatja" a balti államok NATO-tagságát is.

Magyarország "figyelőlistán"

Orbán Viktor szólt arról, hogy a vízumkérdés továbbra is problémát jelent. "Furcsa helyzet, hogy Magyarország az egyik szövetségese az Egyesült Államoknak, és ehhez képest még mindig megalázó procedúrának kell alávetniük magukat azoknak a magyaroknak, akik az Egyesült Államokba akarnak jönni. Az állampolgárok szintjén is meg kell, hogy jelenjen a nagypolitikában érvényesülő stratégiai szövetség" - mondta a magyar kormányfő. Martonyi János ehhez hozzáfűzte: a kérdést felvetette Colin Powellnek, és biztatóbb választ kapott, mint eddig bármikor. A miniszter ugyan ígéretet nem tehetett, hiszen a vízumpolitika törvényhozási kérdés is, de az amerikai kormányzat látja, hogy ez Magyarország számára fontos kérdés. Martonyi János bizakodásának adott hangot, hogy ebben az ügyben a közeljövőben előre lehet lépni.

Azzal kapcsolatban, hogy a Robert Zoellick amerikai külkereskedelmi főképviselő által a szellemi tulajdon - azon belül egyebek közt a szabadalmak - védelmében frissen közzétett dokumentum kiemelt "figyelő listára" helyezi többek között Magyarországot, Martonyi János elmondta: magyar részről ezt magalapozatlannak tartják. "A lista nem jelent olyan nagy megszégyenítést, rajta van például az Európai Unió is" - jegyezte meg a külügyminiszter. Martonyi szerint a nemrég elfogadott magyar rendelet teljes mértékben megoldást jelent az amerikai gyógyszeripar gondjaira. "Úgy tűnik, hogy az amerikai gyógyszeriparnak nem teljesen ez az álláspontja" - mondta Martonyi, és úgy vélekedett, hogy ez olyan technikai részletkérdés, aminek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Reményét fejezte, hogy a konzultációk eredményeként meg lehet győzni az amerikai felet a magyar álláspont helyességéről.

Kitüntették Orbánt

A nap folyamán Orbán Viktort az American Enterprise Institute-hoz tartozó Új Atlanti Kezdeményezés által nemrég alapított, most először adományozott Szabadság-díjjal tüntették ki. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni Orbán Viktor erőfeszítéseit, amelyeket a rendszerváltásért, illetve a magyar szabadságért és függetlenségért tett.

Az AEI konzervatív washingtoni politikai véleményformáló, Európa iránt kiemelten érdeklődő műhely, amely rendszeresen szervez olyan szemináriumokat, ahol élesen eltérő nézeteket szembesítenek egymással neves meghívott külpolitikai szakértők.

Európai védelem és transzatlanti kötődés

Az American Entreprise Institute-ban mondott beszédében Orbán Közép-Európa számára létfontosságúnak nevezte, hogy fennmaradjon a transzatlanti szövetség - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden, az American Enterprise Institute nevű intézetben mondott beszédében.

A kormányfő nyomatékkal húzta alá: Magyarország számára nem jelent "vagy-vagy" kérdést a transzatlanti kötődés, illetve az európai védelmi identitás kialakításában való részvétel. Budapest - hangsúlyozta -, mindkettőre törekszik, és egyértelműen biztosította az amerikai hallgatóságot afelől, hogy Magyarország szemében elhanyagolhatatlan érték a NATO egységének, összetartó erejének a megőrzése.

Magyar belpolitikai témájú kérdésre válaszolva, Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a magyar politikai színtér a kétpárti berendezkedés felé halad. Kijelentette, hogy a szocialista párt körül tömörülő erők is Nyugat-barátiak, tehát kormányváltás esetén - amiben persze Orbán pártja nem érdekelt - nem kellene számolni a magyar külpolitika megváltozásával.

A Szabadság-díjat átadó George Pataki, New York állam kormányzója kiemelte Orbán múltjából az 1989 júniusában a Hősök terén mondott beszédét, amelyben az akkori fiatal ellenzéki vezető követelte a szovjet csapatok távozását, és szavai ösztönző erővel hatottak a rendszer megváltoztatásának folyamatára.

Külügyminiszterek találkozója

Martonyi János hétfőn Condoleezza Rice fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadónővel, Henry Hyde-dal, a képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó republikánus elnökével, valamint Robert Zoellickkel, az amerikai kormány kereskedelmi főképviselőjével folytatott eszmecserét - kedden pedig találkozott amerikai hivatali partnerével, Colin Powell külügyminiszterrel.

Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő elmondta: Martonyi János és Colin Powell találkozóján jónak értékelték a kétoldalú együttműködést, mind a politikai szövetségesi, mind a gazdasági-kereskedelmi-befektetési kapcsolatok terén.

A szóvivő tájékoztatása szerint Martonyi János megerősítette, hogy Magyarország számára a transzatlanti kapcsolat erősítése és az európai integrációban való részvétel nem alternatívája egymásnak, hanem a két törekvés egymás mellett érvényesül. Magyar részről úgy látják, segíteni tudnak abban, hogy Amerika és Európa között bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki, és ne legyen félreértés se a NATO jövőjét, se az európai védelmi-biztonsági politika céljait illetően.

Martonyi Macedóniáról

Az amerikai külügyminiszter jelezte magyar tágyaló partnerének: George Bush amerikai elnök - a keddi nap folyamán később elhangzó, rakétavédelemmel kapcsolatos bejelentése után - tárgyaló küldöttséget meneszt mind az európai szövetségesekhez, mind Oroszországhoz és Kínához. Magyarország üdvözli azt az amerikai szándékot, hogy e konzultációk figyelembevételével fogalmazzák meg a rakétavédelmi rendszer megteremtésére vonatkozó végleges álláspontot.

Colin Powell érdeklődött a délkelet-európai, közelebbről a macedóniai helyzet magyar megítélése felől. Martonyi János szerint segíteni kell Macedóniát a többnemzetiségű társadalom megteremtésében. A macedón vezetésnek párbeszédet kell folytatnia a lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbséggel, és megadni a neki járó jogokat. Ilyen például a tetovói albán egyetem létrehozása.

Martonyi János kiemelte: miközben tárgyalni kell a macedóniai albán kisebbség politikai szervezeteivel, a leghatározottabban ki kell zárni a terrorizmust és minden erőszakos cselekményt. A macedón helyzet megoldásához az Egyesült Államok segítséget kíván nyújtani, és ez egyben azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok jelen van és jelen lesz Délkelet-Európában - húzta alá a magyar külügyminiszter.

Elsőként a Folger Shakespeare Könyvtárban

A magyar kormányfő helyi idő szerint este - magyarországi idő szerint kedd hajnalban - a magánalapítványként működő Folger Shakespeare Könyvtár gálarendezvényén vett részt. Az alapítvány évente tartott adománygyűjtő összejövetelét - amely az amerikai fővárosban a kiemelten rangos társasági események sorába tartozik - egy-egy külföldi ország bemutatásával szokta összekapcsolni. Magyarország az első nem európai uniós tagállam, amely - az államalapítás millenniumára, az elmúlt évtizedben elért eredményeire, kulturális és történelmi gazdagságára, gasztronómiai értékeire és nem utolsósorban világszerte híressé vált boraira tekintettel - meghívót kapott az eseményre. A középkorias stílusban megépített Folger Shakespeare Könyvtár falai közé több száz vendéget várnak, fejenként ezerdolláros részvételi díj ellenében.

Szerdai rádióinterjú Washingtonból

A vízumügy továbbra is nyitott, megoldatlan kérdésnek számít a magyar-amerikai kapcsolatokban - jelentette ki a miniszterelnök szokásos, szerdai rádióinterjújában, amelyet ezúttal Washingtonban adott a Magyar Rádió tudósítójának. A kérdés, mint nehézség merült fel a kormányfő tárgyalásain. Amerikai vélemény szerint a magyarok rendszeresen tovább maradnak az Egyesült Államokban, mint amennyit féléves vízumengedélyük lehetővé tesz.

Amerikában ezért arra következtetnek, hogy a magyarok ott maradnak. Ezért magyar részről kértük az adatok összevetését - mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy ezt követően lehet majd ismét tárgyalni a kérdésről. A miniszterelnök szerint a Bush elnök által tervezett globális védelmi pajzs kiépítése az új gondolkodás jele, mert a hangsúly az erős védelmi rendszeren van és nem a feltételezett ellenség elpusztításán.

Orbán Viktort kedden fogadják a Fehér Házban

Magyarország, mint meghívott zenés-táncos műsort ad az estélyen. Fellép Jandó Jenő zongora-, Onczay Csaba gordonka- és Szabadi Vilmos hegedűművész, továbbá Farkas Zoltán és Tóth Ildikó, a Magyar Állami Népi Együttes két vezető táncosa, valamint Szvorák Katalin énekesnő. A műsort megelőzően Orbán Viktor köszönti a megjelenteket. Magyar részről - országismertető CD-t és egyéb figyelmességeket tartalmazó - ajándékcsomaggal is kedveskednek a megjelenteknek. A vacsora alatt a Szászcsávás erdélyi cigányzenekar, Tabányi Mihály tangóharmonika-művész, Zsébényi Adrien énekművész, valamint Doc Scantlin és Imperial Palms zenekara szórakoztatja a vendégeket.

A The New York Times Orbán Viktorról
A The New York Times hétfői száma terjedelmes interjút közöl a magyar miniszterelnökkel. A lap - utalva arra, hogy Orbán a George Bush amerikai elnökkel és Richard Cheney alelnökkel való első találkozójára készül - megállapítja: a magyar kormányfő szemében kiemelt fontossága van a Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával és az ukrajnai politikai felfordulással kapcsolatos kérdéseknek. Orbán szerint Ukrajna az eddiginél több figyelmet érdemel, hiszen kulcsországnak számít az új európai biztonsági struktúra szempontjából. A New York-i lap megjegyezte, hogy az új washingtoni kormányzatnak eddig vajmi kevés mondanivalója volt Ukrajnáról.

A lap - Orbán Viktor politikai portréjának megrajzolásakor - egyebek közt kiemelte: pártját, a Fideszt jobbközépre vezette abban a reményben, hogy tartós alternatívát teremt a szocialistákkal szemben, miközben magyar nacionalista húrokat is penget. Erőteljesen szorgalmazza az Európai Unióhoz való csatlakozást, egy sor biztonsági kérdésben szilárdan az Egyesült Államok mellé állt, és azt hangoztatja, hogy Magyarország biztonságban érzi magát a NATO-ban. Szeretné, ha az atlanti szövetség - a balti államok bevonásával - Oroszország határáig bővülne.
A magyarországi korrupció Orbán szerint létező probléma ugyan, de nem annyira súlyos, miként az ellenzék állítja. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a "bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű" mondást idézte.
Orbán Viktor leszögezte a The New York Times tudósítójának, hogy jövő április előtt nem fog előrehozott választásokat kiíratni. A kormány tehát kitölti négyéves ciklusát, ami - fogalmazott a kormányfő - fontos stabilitási üzenet a választóknak és a külföldi beruházóknak. A The New York Times szerint Orbán "munkatársai ígéretet tettek arra, hogy a Fidesz nem köt hivatalos koalíciót a MIÉP nevű antiszemita nacionalista párttal, amely gyakorlatilag támogatja a kormányt".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!