Mária
-6 °C
-2 °C

Megsemmisíti plutóniumkészletét a két nagyhatalom

2000.06.04. 15:21
Az Egyesült Államok és Oroszország vasárnap megállapodott abban, hogy megsemmisítik az atomfegyver előállítására alkalmas plutóniumkészletüket, és együttműködnek a korai rakétaészlelési technológia területén. A megállapodást Bill Clinton amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá a Kremlben. Amerikai értékelés szerint nagyon fontos dokumentumokról van szó, amelyek érezhetően erősíteni fogják a nemzeti és nemzetközi biztonsági szintet - mondta egy amerikai tisztségviselő.

A megsemmisítendő plutóniumkészlet 8000 Hirosima-nagyságú bomba gyártására lett volna alkalmas. Az egyezmények értelmében továbbá Moszkvában egy új high-tech központot fognak létesíteni, melynek fő feladata a világ rakétáiról szóló összes információ gyűjtése és raktározása lenne. Amerikai katonák orosz katonákkal karöltve fogják felügyelni ennek a high-tech központnak a működését.

Clinton szombat este érkezett háromnapos munkalátogatásra az orosz fővárosba, s még aznap vacsorára volt hivatalos a Kremlbe Putyin elnökhöz. A két államfő dzsesszkoncertet is meghallgatott, s Clinton éjfél után ért vissza szállására. Valószínűleg emiatt maradt el szokásos reggeli futása vasárnap: az amerikai elnök munkatársaival tanácskozott, majd a kremli tárgyalások előtt rövid városnéző körutat tett gépkocsival, egyebek között a Megváltó Krisztus újjáépített templomát is felkereste.

A vasárnap helyi idő szerint röviddel 13 óra után kezdődött orosz-amerikai elnöki találkozó elején Clinton városnéző körútjai élményeiről számolt be Putyinnak, majd a két államfő négyszemközti tárgyalásokat kezdett, amelyeken csak egy-egy tanácsadó, illetve a tolmácsok vannak jelen.

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter eközben látogatást tett az amerikai Szabadság Rádió moszkvai központjában, majd hivatalosan is megnyitotta az amerikai követség új épületét.

Washigntoni katonai szakértők elutasítják Putyin ,,rakétapajzsát"

Washingtoni katonai szakértők úgy vélekednek Vlagyimir Putyin felvetéséről (az Egyesült Államok és Oroszország közösen hozzon létre nukleáris "rakétapajzsot"), hogy az orosz elnök javaslata minden bizonnyal a majdani elfogó rakéták oroszországi telepítésére irányul.

Oroszország ugyanis a potenciálisan támadó szándékú országokhoz (Észak-Korea, Irak, Irán) való viszonylagos földrajzi közelsége révén lehet hasznos partner egy közös amerikai-orosz rakétavédelmi rendszer kialakításakor.

Amerikai álláspont szerint az az esetleges orosz elképzelés, hogy az Egyesült Államok mondjon le saját országos rakétavédelmi rendszerének létrehozásáról, és bízzon meg az orosz területen telepítendő - csekély hatótávolsága folytán csupán hadszíntérinek minősíthető - elfogórakéta-kapacitásban, talán használható gondolat lehet Észak-Korea vonatkozásában, de nem jelentene megnyugtató megoldást a Közel-Keletről érkező esetleges fenyegetéssel szemben.

Az országos rakétavédelmi rakétarendszerrel (NMD) szemben egyébként magában az Egyesült Államokban is elhangzanak ellenérvek. Ezek egyike, hogy kielégítő hatásfokú és sokkal olcsóbb lenne a tengeri telepítésű hadszíntéri elfogórakéta-kapacitás megteremtése. Mások viszont azt mondják, egyáltalán nem biztos, hogy a hajókon elhelyezett ilyen eszközök megfelelő helyen lennének a támadó rakéták indításának pillanatában - bár a tengeren értelemszerűen közelebb lehetne ezeket szállítani a feltételezett támadás kiindulási helyszínéhez, mint ha a rakéták Alaszkában várakoznak. A hadszíntéri eszközöknek - rövid hatótávolságuk folytán - még a felszálló szakaszban, vagyis közvetlenül az indítás után kellene eltalálniuk a támadó rakétát, ami sokkal nehezebb feladat, mint ha messziről, szárazföldi telepítési pontról indítanak elfogó rakétát a már nagy repülési magasságot elért támadó rakéta ellen - vélik a tengeri telepítés ellenzői.