További Külföld cikkek
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Erőszak és más szexuális vádak miatt állt bíróság elé a volt északír demokrata vezető és felesége
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Ehud Olmert izraeli kormányfő a vasárnapi kormányülésen bejelentette: vizsgáló bizottságot nevez ki a libanoni háborúval kapcsolatos kormány- és katonai tevékenység tisztázására. Az ülés után nyilatkozó kormányilletékesek szerint a miniszterelnök nem közölte, hogy milyen jogkört kap a bizottság, csupán annyit mondott, hogy döntését összehangolja az izraeli főügyésszel, és a következő napokban a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a bizottság megalakítását.
Szabra és Satila nyomasztó emléke
A kormányülésen részt vevők úgy vélekedtek, hogy a bizottság nem kap felhatalmazást személyi ajánlásokra. 1982-ben az első izraeli-libanoni háború, a Szabra és Satila palesztin menekülttáborokban történt vérengzések után Ariel Saron akkori védelmi miniszternek távoznia kellett posztjáról a tevékenységét vizsgáló bizottság jelentését követően. A kormány bírálói a mostani libanoni hadjárat kapcsán azt vetették a hadsereg és a kabinet szemére, hogy belevágtak egy bizonytalan kimenetelű háborúba és döntő pillanatokban tétováztak.
Amír Perec védelmi miniszter már a múlt héten kinevezte azt a vizsgáló bizottságot, amely a hadsereg tevékenységét értékeli és a testület vasárnap meg is kezdte munkáját. Perec a kormányülésen kijelentette: Izraelnek fel kell mérnie a hadműveletben elkövetett hibáit, mert "fel kell készülnie a következő menetre". A bizottság létrehozását támadták izraeli parlamenti képviselők és kommentátorok egyaránt, mert úgy vélik: az ország politikai vezetőinek nem kell magyarázkodniuk, ráadásul a bizottságnak nincsen joga arra, hogy szankciókról döntsön.
"Izrael kiütés nélküli győzelmet aratott" - jelentette ki a katonai rádió szerint ugyancsak a kormányülésen Dan Haluc vezérkari főnök, aki személy szerint is sok bírálatot kapott, elsősorban azért, mert a hadseregnek nem sikerült megfékeznie a síita Hezbollah rakétatámadásait. A háború 34 napja alatt több mint 4000 rakéta hullott Izrael területére. Izrael a harcokban 119 katonát vesztett, a bombázásokban 41 civil halt meg. A hadsereg állítása szerint 350 Hezbollah-harcost öltek meg. Az izraeli bombázásoknak mintegy ezer libanoni civil esett áldozatául.
A Hezbollah orosz fegyvereket is használ
Izraeli lapjelentés szerint a zsidó állam bizonyítékokat tárt Moszkva elé arra nézve, hogy Szíria átadott a neki szállított orosz fegyverekből a libanoni síita Hezbollah szervezetnek, amely fel is használta ezeket az izraeli hadsereggel vívott minapi háborújában.
Az az izraeli küldöttség vitte magával ezeket a "bizonyítékokat", amely a héten járt Moszkvában - írta vasárnapi számában a Maariv című izraeli lap. A lap szerint e bizonyítékok fényképekből és tanúsítványokból állnak. A fényképeken rakéták láthatók, illetve azok a ládák és csomagolóanyagok, amelyekben Szíria átszállította e fegyvereket Libanonba a Hezbollah fegyvereseinek. A tanúsítványok szállítólevelek, amelyekből kiderül, hogy Szíriának szánt orosz gyártmányú fegyverekről van szó - olvasható a jelentésben.
"Izrael reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök levonja ebből a tanulságokat, és azonnal leállítja a Szíriába irányuló rakéta- és lőszerszállításokat" - írta a Maariv. Moszkva eddig határozottan tagadta, hogy orosz fegyverek kerülhettek (Szírián keresztül) a Hezbollah kezébe. "Fegyverexportunk ellenőrzésének rendszere egyike a legmegbízhatóbbaknak. Teljesen kizárja, hogy az általunk eladott fegyverek máshova jussanak, mint ahova szántuk őket" - olvasható az orosz külügyminisztérium augusztus 10-én kiadott nyilatkozatában.
ENSZ: az izraeli katonai akciók visszahozhatják a háborút
Visszahozhatják a háborút az olyan incidensek, mint amilyent egy izraeli katonai kommandó szombaton végrehajtott a kelet-libanoni Bekaa-völgyben - figyelmeztetett Terje Roed-Larsen ENSZ-megbízott. Roed-Larsen a bejrúti an-Nahár című lapban vasárnap megjelent interjújában egyúttal kijelentette, hogy az ilyen akciók elbizonytalaníthatják azokat az országokat, akik a Libanonba küldendő nemzetközi haderőben való részvételt fontolgatják.
Az izraeli hadsereg szombaton légi támadással támogatott kommandós akciót hajtott végre a Bekaa-völgyben a Hezbollah síita szervezet ellen, veszélybe sodorva a hétfő óta érvényes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által deklarált tűzszünetet. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a támadást a tűzszünet megsértésének minősítette, akárcsak Fuád Szinjóra libanoni kormányfő. Eliasz Murr libanoni védelmi miniszter pedig azzal fenyegetőzött, hogy felfüggesztik a libanoni hadsereg Dél-Libanonba való vezénylését, amelyet szintén a tűzszünetről rendelkező 1701. számú BT-határozat ír elő.
Izrael ugyancsak a BT-határozatra hivatkozott, mert a hadsereg közleménye szerint a kommandós akció célja a Hezbollahnak szánt iráni és szíriai fegyverszállítás megakadályozása volt. A határozat ugyanis fegyverembargót rendelt el a síita csoporttal szemben.