További Külföld cikkek
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
Pekingi és moszkvai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a két ország szövetsége nem irányul senki ellen, és a szerződés nem tartalmaz titkos záradékokat.
Ez az első ilyen dokumentum az 1950 szovjet-kínai megállapodás óta, amely még Sztálin és Mao Ce-tung közt született. Az akkori barátságnak gyorsan vége lett, a hatvanas években határvitákba és ideológiai csatározásaiba fulladt.
Amerika-félsz és fegyverkereskedelem
Peking és Moszkva kapcsolata a Szovjetunió 1991-es megszűnte óta sokat javult, előszeretettel nevezik "stratégiai partnerségnek". A mostani megegyezés hátterében főként az keresendő, hogy mindkét állam gyanakvással tekint az Egyesült Államok hegemóniájára, különösen az amerikai rakétavédelmi terveket illetően. Előmozdítja az ázsiai hatalmak kapcsolatát, hogy az óriási és viszonylag fejlett orosz fegyveriparnak Kína a legnagyobb megrendelője - Peking tavaly kétszeresére emelte katonai költségvetését. Szakértők szerint Kína főként hadserege fejlesztésére használja az "orosz kapcsolatot".
Pekingnek csak a puskák kellenek?
Elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy Moszkva és Peking kapcsolata korántsem olyan szoros vagy felhőtlen, mint a vezetők ezt láttatni szeretnék. Bár senki nem kétli, hogy az elmúlt évek látványos barátkozása részben az amerikaiak "bosszantására", illetve hegemóniájuk ellensúlyozására irányul, a kínaiakat stratégiai érdekeik valójában nem Moszkvához, hanem Washingtonhoz kötik. A kínai-amerikai kereskedelmi forgalom tavaly 115 milliárd dollár volt, a kínai-orosz viszont csak 8 milliárd - emlékeztet a Reuters. Kína belépésével a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), legkésőbb jövőre, ez az arány várhatóan Amerika javára változik majd tovább, hisz Oroszország nem tagja a szervezetnek.
Feszültségforrást jelentenek a két ország kapcsolatában az Oroszország keleti térségeibe bevándorló kínaiak is. A két ország majdnem háborúba keveredett egymással az ottani vidékekért, és sokan Oroszországban úgy gondolják, a kínaiak most egyszerűen a hódítás egy más eszközéhez nyúltak a bevándorlókkal.