Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Ön melyik országot osztaná fel?

2006.10.31. 15:51
A nemzetközi sajtóban egyre-másra jelennek meg az ötletek Irak felosztására, újabban azonban Afganisztán, sőt Pakisztán felbontására is születnek teóriák. Bár ezeknek sok reális alapja nincs, az Index igyekszik most összefoglalni a legérdekesebb elgondolásokat a világ újrafelosztására.

Európában Jugoszlávia felbomlása talán még mindig nem fejeződött be. Először 1991-ben Szlovénia, Horvátország, Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina vált függetlenné - ezzel szétesett Nagy-Jugoszlávia. Ezután Montenegró kivált Kis-Jugoszláviából, és így tengeri kijárat nélkül maradt Szerbia.

Európa I: jugoszláv, csehszlovák szétesés

A szerbek most alkotmányos népszavazáson kimondták: a jórészt albánok lakta Koszovó elidegeníthetetlen része országuknak, de Albániának ez elfogadhatatlan. A jugoszláv utódállamok mindegyike soknemzetiségű: Horvátországban a szerbek, Boszniában a bosnyákok, a horvátok és a szerbek együtt(nem)élése, Macedóniában az albánok okoztak, illetve okozhatnak a jövőben is etnikai konfliktusokat.


forrás: Google Maps

Csehszlovákia széthullása ennél békésebb folyamat volt, bár a szlovák utódállam viszonya a magyar kisebbséghez kiélezte a helyzetet idén Pozsony és Budapest között. A magyar/székely autonómiatörekvések Romániában heves nyilatkozatháborút váltottak ki, amelynek nyomán Markó Béla bukaresti miniszterelnök-helyettest is támadják.

Európa II.: Nyugat- és Dél-Európa

Ciprus török és görög megosztottsága továbbra sem szűnik, bár mostanában újra tárgyal a két fél egymással. Dániában egy a kormányt kívülről támogató nacionalista párt parlamenti képviselője hétfőn felvetette Dél-Schleswig Németországtól való elcsatolását. Belgiumban a flamand önállósodási törekvések és a flamand szélsőjobboldal, a Vlaams Belang nevű szervezet erősödik, miközben Észak-Írországban az utóbbi időben enyhül a protestáns-katolikus konfliktus.

Spanyolországban a katalánok egyre nagyobb önállóságra tesznek szert. Egy tábornokot felmentettek, egy katonatisztet pedig letartóztattak az elmúlt 12 hónapban, mert vagy a hadsereg beavatkozásával fenyegetőztek, ha Katalónia tovább növeli önállóságát, vagy Spanyolország szétesésére figyelmeztettek ugyancsak a katalánok, illetve a baszkok törekvéseire hivatkozva. (Az önálló baszk állam egyébként Franciaországra nézve is veszélyes, hiszen délnyugati megyéiben ott is élnek baszkok.)

Franciaországot Korzika jövendő autonómiája is idegesítheti, ám a nem egészen erről szóló népszavazáson a szigetlakók végül is nem akartak élni Korzika közigazgatási egyesítésének lehetőségével. Olaszországban az Északi Liga kettévágta volna Itáliát, azonban ők szeparatizmusukkal elhalkultak az elmúlt években, inkább a bevándorlók elleni fellépésre koncentrálnak.

A volt Szovjetunió I.: Ukrajna és Moldova

Az elmúlt években Európában számos ország bomlott fel. A Szovjetunióból tagköztársaságok tömkelege vált függetlenné. Európában a balti országok (Észtország, Lettország és Litvánia) lett önálló állam 1991-től, de Ukrajna, Moldova és Belarusz (Fehéroroszország) is önállósodott. Ezek közül Ukrajnában a keleti orosz lakosságú területek és a Krím sorsa bizonytalan, az elnökválasztáson és a parlamenti szavazásokon és kétfelé voksolnak az emberek: az ukránok Juscsenkót, az oroszok Janukovicsot támogatják inkább.

Moldovában a Dnyeszteren túli terület, Transznyisztria okoz feszültséget, ahol szinte csak szlávok (oroszok és ukránok) élnek, ellentétben a Dnyeszteren inneni régió, az egykori Beszarábia többségi román népességével. Ha Transznyisztria leválna Moldováról - ahogyan erről most szeptemberben egyébként szavaztak is az ott élők, akik Oroszországgal akarnak egyesülni -, akkor viszont felerősödhetnek a Romániával való egyesülést szorgalmazó politikai erők is Moldovai Köztársaságban.

A volt Szovjetunió II.: Kaukázus

A Kaukázusban három ország jött létre hivatalosan, hiszen Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia lett nemzetközileg elismert. Grúzián belül azonban Abházia és az Adzsária okoz problémákat, és Dél-Oszétia sem tartozik Tbiliszi közvetlen fennhatósága alá, hiszen ott orosz haderő állomásozik, és éppen függetlenségi népszavazásra készülnek ott is. Abháziában a Független Államok Közössége állomásoztat csapatokat. ENSZ-erők is vannak Grúzia területén. A Grúziában élő örmények a Dzsavakheti régióban akarnak nagyobb autonómiát, és még az azeri határon sem minden részlet tisztázott.


forrás: Google Maps

Az örmény többségű Hegyi-Karabah területe Azerbajdzsánon belül okoz problémákat.

A Kaukázusban Oroszország számos kisebb-nagyobb nép törekvéseivel szembesül. Ezek közül a csecsen függetlenségi mozgalom a legsúlyosabb harcokat robbantotta ki a Szovjetunió felbomlása óta. A területet máig nem sikerült pacifikálnia Moszkvának. Ha Csecsenföld önállóságát megengedné Putyin elnök, az viszont beláthatatlan következményekkel járna a soknemzetiségű Oroszország számára.

A volt Szovjetunió III.: Közép-Ázsia

A Szovjetunió ázsiai felén kialakult államok határai stabilabbnak tűnnek távolról, ám közismert, hogy Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán korántsem tekinthetők stabil területnek. Üzbegisztánban a Fergana-völgy, illetve a közeli Andizsán városának környéke zavaros etnikai viszonyai élezik ki a feszültséget. Ez a két terület Kirgizisztánba ékelődik be, de nincs messze Tadzsikisztántól sem, és itt rendkívül sokféle népesség él. Elsősorban a kirgizek vitatják a területek hovatartozását, s a környékről sokan menekültek 2005-ben Kirigiziába.

Tadzsikisztánban nem elsősorban a felbomlás fenyeget, hanem, ha esetleg Afganisztánt felosztanák, ez az ország az északi afgán területekből kaphatna bizonyos részeket. Ott ugyanis jelenleg is tadzsikok élnek többnyire, de igencsak erőskezű hadurak irányítása alatt. Tadzsikisztán egyébként valószínűleg segítette korábban, 2001-ben a tálibok afganisztáni uralmának megdöntését.

Afganisztán és Pakisztán felosztása

Afganisztán felosztása Tadzsikisztánt kibővítené, Iránt és Pakisztánt viszont destabilizálná. A déli és keleti afgán területeken élő pastuk, illetve pastunok ugyanis Pakisztánban is élnek. A több tízmillió pastu egy jelentős hányada Vazirisztánban lakik, Pakisztánban.

Ha a pastuk önálló államot hoznának létre az afgán és a pakisztáni területekből, akkor Pakisztánban a beludzs függetlenségi mozgalom is felerősödhet. Az Indiával vitatott terület, Kasmír sorsát már nem is részletezzük Pakisztán szempontjából.

Afganisztán felosztása Iránban azért lenne destabilizáló tényező, mert Afganisztán lakosainak fele dári, vagyis újperzsa (amerikai terminológia szerint: "afgán perzsa") nyelven beszél. A dári egyébként a pastu mellett Afganisztán másik hivatalos nyelve. (Afganisztán lakosságának 42 százaléka pastu, 27 százaléka tadzsik.)

Irak felosztása

Még veszélyesebb lehet Irak felosztása Iránnak. Az iraki kurdok önálló állama iráni területeket is bizonytalanná tehetne, hiszen Iránban is sok kurd él. Az iráni kurdok mellett meg kell említeni az azeriket is, ők - több milliónyian - északnyugaton laknak, közel Azerbajdzsánhoz. Tehát érdemes elgondolni, hogy Afganisztán és Irak felosztásával Irak keleti és nyugati határai destabilizálódhatnának.

Ha Irakot tényleg feloszlatnák, és síita, szunnita és kurd területeket alakítanának ki, egy másik verzió szerint Irán befolyása erősödhetne fel, hiszen Irán a legnagyobb síita állam a világon, és akkor Irak síita részein növelhetné befolyását.

A kurd állam létrejötte óriási konfliktusokat gerjesztene Törökországban, hiszen a kurd szeparatisták már eddig is számos terrorakciót hajtottak végre, illetve folyamatos gerillaharcot is vívnak/vívtak az ország délkeleti területein. Korábban Szaddám Huszein is megállapodott a törökökkel, hogy Irak és Törökország egyaránt üldözheti a kurdokat, még akkor is, ha átlépik a hivatalos hadseregek a másik ország határait.

Ázsia más részei: Izrael, Libanon, Sri Lanka

Az Izrael állam fennhatósága alá tartozó területekből Ciszjordánia, a Gázai-övezet és Kelet-Jeruzsálem sorsa bizonytalan. Ciszjordániában és Gázában a palesztin állam is működ(get), itt tehát végképp bonyolult a helyzet. A szomszédos Libanonban is vannak etnikai és vallási feszültségek, hiszen itt síiták és szunniták, továbbá maronita keresztények, drúzok és más népek élnek együtt.

Sri Lankán a 18 százaléknyi tamilok és a többségi szingalézek megosztottsága 1983-ban háborúhoz vezetett, jelenleg tűzszünet van érvényben, de több száz ezer ember lakik kényszerlakhelyen, részben a 2004-es cunami miatt is.

Afrikai bomlásfolyamatok

Afrikában a törzsi államok helyén számos konfliktus alakult ki. Nemrégiben bomlott fel Etiópia, amelyből kivált Eritrea. A szomszédos Szomáliában gyakorlatilag megszűnt a központi állam, kisebb-nagyobb hadurak irányítják a nagyobb tartományokat, de Etiópia is be-beavatkozik a konfliktusba. Marokkó a nyugat-szaharai területeket vonta a maga uralma alá, kérdés, meddig.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban fel-fellángoló harci cselekmények a központi közigazgatás nehézségeit mutatják. A szomszédos Ruanda borzalmas mészáűrlásai szintén etnikai feszültségekkel magyarázhatók. Szudánban az arab és a fekete-afrikai lakosság ellentétei éleződtek ki. Nigériában az olajmezők közelében élő törzseket próbálják katonai eszközökkel leverni.

Észak-Amerika: a kanadai franciák törekvései

Észak-Amerikában Kanada felbomlása sem volt távoli vízió, különösen a hatvanas-hetvenes években, amikor a québeci franciák akartak önállósulni. Ekkor még az is felvetődött, hogy a franciák kiválása utáni, "maradék" angol nyelvű tartományok egyszerűen beolvadnának az USA-ba.