Árpád
-2 °C
9 °C

Folytatódik az osztrák koalíciós viszály

2000.08.30. 13:47
Az osztrák koalíció két pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) a közös kormányzás eddigi legkomolyabb válságát éli át az utóbbi hetekben. A viszályt Jörg Haider (FPÖ) indította el, amikor azt követelte, hogy Ausztria a temelini atomerőmű leállításához és a Benes-dekrétumok visszavonásához kösse Csehország EU-csatlakozásának támogatását. Erhard Busek (ÖVP), a keleti bővítéssel foglalkozó kormánymegbízott, és a prágai kormány is határozottan elutasítja ezt a lehetőséget.
heider300[1] Jörg Haider után augusztus végén Peter Westenthaler FPÖ-frakcióvezető is követelte Busek leváltását. Herbert Scheibner, az FPÖ védelmi minisztere a Format című hetilap hétfőn megjelent számában a Benes-dekrétumok emlegetése mellett Szlovénia csatlakozását is a dekrétumokhoz hasonló tartalmú ,,Avnoj-döntések" semmissé tételéhez kötötte.

Választási fogás?

Sokak szerint az FPÖ, amely új, kormányzati szerepében sokat feladott korábbi ellenzéki követeléseiből, most e kérdést felhasználva akarja újra magához édesgetni választóit. Az FPÖ-szavazók jelentős része ugyanis a gyengén képzett, s ezért a bővítéstől munkahelyüket féltő munkások köréből kerül ki, akik között megtalálhatók a Benes-dekrétumok nyomán Csehországból elüldözöttek szövetségeinek tagja is.

Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: Ausztria nem köti össze a kisebbségek második világháború utáni elűzéséhez vezető rendeletek semmissé nyilvánítását a támogatás kérdésével. Franz Fischler, az EU-bizottság mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó osztrák biztosa is védelmébe vette Buseket, és óvott attól, hogy Ausztria folyton vétóval fenyegetőzzön, s ezzel saját tekintélyét rongálja.

A Benes-dekrétumok
A Benes-dekrétumok azon csehszlovákiai jogszabályok összefoglaló neve, amelyek alapján a második világháborút követően kimondták a csehszlovákiai magyarok és németek kollektív háborús bűnösségét, állampolgárságától való megfosztásukat, előírták általános munkaszolgálati kötelezettségüket és internálásukat. Kimondták továbbá a magyar és német intézmények, egyházak és természetes személyek kártérítés nélküli teljes vagyonelkobzását. 1989 óta az osztrák és magyar állam is lobbizott a dekrétumok hatályon kívül helyezéséért, kárpótlások megítéléséért, konkrét eredmény azonban nem született. A jogszabálycsomag Eduard Benes csehszlovákiai köztársaság elnökről kapta nevét.
Busek hétfőn este arról biztosította Janez Podobnik szlovén parlamenti elnököt, hogy a két kérdést nem kötik össze. Prága is leszögezte: nem szándékozik semmissé nyilvánítani a Benes-dekrétumokat, mert az ország jogrendszerének részét alkotják, noha hatályuk már "kihunyt".

A Bécs és Prága közötti politikai párbeszédet a cseh kormány egyébként az osztrák koalíció megalakulása után felfüggesztette. Milan Kucan szlovén államfő pedig kijelentette: "Az Avnoj-döntések a szlovén államiság alapjait és kontinuitását jelképezik".

Schüssel Busek mellett

Wolfgang Schüssel (ÖVP) osztrák kancellár kedden foglalt állást a mind jobban elfajuló koalíciós vitában, s közölte, hogy Erhard Busek, az EU-bővítéssel foglalkozó kormánymegbízott tisztségében marad. A kijelentés azonban nem volt teljesen egyértelmű, mivel hozzátette: Busek kormánymegbízott marad, s a külügyminiszternek szolgál tanácsokkal (Busek korábban kijelentette: külügyminiszteri tanácsadó nem kíván lenni).

Peter Westenthaler, az FPÖ frakcióvezetője, akit általában Haider bécsi helytartójának tekintenek, az osztrák hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az FPÖ számára Busek már nem kormánymegbízott, a párt nem áll szóba vele, s formálisan is csak azért maradhatott tisztségében, mert felmentéséhez egyhangú határozat kell. A védelmi miniszter is kijelentette: Busek az FPÖ minisztereinek nem adhat tanácsokat, mert elvesztette a párt bizalmát.

Végül Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ elnöke is megerősítette: nem kívánja Buseket a továbbiakban kormánymegbízottként látni, mert ehhez élveznie kellene mindkét koalíciós partner bizalmát. Amennyiben az Osztrák Néppárt ragaszkodik Busekhez, foglalkoztassa a párt szakértőjeként - mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Busek ügye nem fogja szétrobbantani a koalíciót.

Busek továbbra sem kívánt hozzászólni az ügyhöz. Kedden hosszas, tisztázó megbeszélést folytatott Benita Ferrero-Waldner külügyminiszterrel, aki ezt követően újra Busek mellé állt.

Az ellenzéki pártok már a kormányülés előtt felhívták a figyelmet arra, hogy külpolitikai téren katasztrofális hatással lehet a vita, főleg az, ha Buseket menesztik. Különösen most, amikor az Ausztria elleni szankciók feloldásának előkészítéseként az EU "bölcsei" hamarosan megírják jelentésüket.

A temelini erőmű

Az atomerőművel kapcsolatban Schüssel azonban keményebb hangot ütött meg, és kedden közölte: az osztrák kormány mindaddig nem járul hozzá Csehország EU-csatlakozása ügyében az energiafejezet lezárásához, amíg a temelini atomerőművet nem vetették alá a szükséges biztonsági és környezetvédelmi vizsgálatoknak, és nem nyer bizonyítást, hogy az erőmű megfelel a nyugat-európai normáknak.

Az osztrák kormány e döntésével nem megakadályozni akar valamit, hanem ellenkezőleg, európai szintre akar emelni valamit - mondta Schüssel. Emlékeztetett rá: Csehország vállalta az EU környezetvédelmi normáinak átvételét, de a jelek szerint ezt el akarja odázni. Az ellenzéki pártok közül a zöldek üdvözölték a döntést.

Václav Havel cseh államfő azonban Prágában kijelentette, hogy nem kívánja összekapcsolni az EU-csatlakozás kérdését a dél-csehországi Temelinben lévő atomerőmű ügyével. A bécsi kijelentésre válaszul Havel megjegyezte: a két kérdést nem lehet összekapcsolni, az atomenergia nem esik semmilyen tilalom alá az Európai Unióban. Az államfő ugyanakkor azt mondta, hogy a kérdést készséggel megvitatja osztrák partnerével, Thomas Klestillel. Szerdán Václav Klaus képviselőházi elnök, volt kormányfő pedig botrányosnak minősítette Wolfgang Schüssel osztrák kancellár kijelentését.

A legnagyobb példányszámú cseh napilap, a Mladá Fronta szerint Bécs egyszerűen zsarolja Prágát, és az osztrák kancellár kihasználja helyzeti előnyét. "Biztonsági szempontból Temelin nem jelent problémát. Az atomerőmű berendezéseinek döntő többsége a legszigorúbb német előírásoknak is megfelel" - jelentette ki az objektumot építő CEZ vállalat szóvivője, Ladislav Kríz. A cseh kormány eddig hivatalosan nem reagált a bírálatokra.