Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Kemény szavai ellenére óvatos az amerikai vezetés

2001.09.26. 19:21
Bár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már hatalmas katonai erőt irányított az Öbölbe és az Arab-tengerre, aligha valószínű, hogy nagyobb arányú támadás várható Afganisztán ellen. Harcias retorikája ellenére a Bush-adminisztráció tisztában van vele, hogy nem viselkedhet elefántként a porcelánboltban.
Továbbra sem tudni pontosan, milyen választ ad az Egyesült Államok a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokra.

Washington többször világossá tette, hogy a terrorcselekmények felelősének az Afganisztánban rejtőző szaúdi milliárdost, Oszama bin Ladent tekinti, és többször felszólította a közép-ázsiai országot uraló tálibokat, hogy adják ki a terroristát.

Amikor a tálibok erre nemet mondtak, az Egyesült Államok és szoros szövetségese, Nagy-Britannia csapatösszevonásba kezdett a Perzsa-öböl és az Arab-tenger térségében, és jelentések szerint szövetséges alakulatok tűntek fel az Afganisztánt északon határoló volt szovjet köztársaságokban is.

A deklarált cél az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a tálibokra, hogy adják ki bin Ladent. A fanatikus iszlám vezetés azonban ezt mindeddig megtagadta.

Mit lehet tenni?

Bush elnök keddi sajtótájékoztatóján megfogalmazott kijelentéseivel nagyon közel járt ahhoz, hogy felszólítsa az afgán népet, döntse meg a tálib vezetést. Az is tudható, hogy az adminisztráció számos tagja nem elégedne meg Oszama bin Laden elfogásával: a tálib rezsimét bukását akarja, amelynek helyére egy Nyugat-barát kormány állna. Amerikai tisztviselők már napok óta kapcsolatban állnak a volt afgán királlyal, aki maga is pedzegeti visszatérése lehetőségét.

Ez markáns eltérést jelentene a Bush által eddig követett, közvetlen beavatkozást elutasító politikától. Bush tavalyi elnöki kampányában többször hangsúlyozta, hogy ellenzi a Clinton-elnökség "országépítő" politikáját, ahol az Egyesült Államok aktívan beavatkozik ellenségei belügyeibe, és megkísérli, hogy a Nyugattal barátságosabb kormányokat juttasson hatalomra.

Washington óvatos

Tudatában annak, hogy a kijelentés egy újfajta, különböző amerikai politikát sugall, egy fehér házi szóvivő később sietett korrigálni Bush szavait: a tervezett katonai akciónak "nem célja, hogy új vezetést helyezzen a régi helyére" - mondta.

A katonai erőfeszítést irányító kabinettag, Donald Rumsfeld védelmi miniszter is tisztában van vele, hogy az Egyesült Államok nem viselkedhet elefántként a porcelánboltban: Afganisztán szomszédja, Pakisztán erősen megosztott a terrorcselekményeket és a rájuk adandó választ illetően: az iszlám ország lakosságának nagy része szimpatizál a tálibokkal, annál kevésbé Amerikával.

Keddi pentagoni beszámolóján Rumsfeld világossá tette, hogy tisztában van a veszéllyel, amit egy amerikai katonai akció jelenthet Pakisztánra nézve. A védelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy aggasztja a romló humanitárius helyzet Afganisztánban. Az amerikai harci dobok puffogása nyomán tízezrek menekültek el az országból.

Nem lesz invázió?

Rumsfeld azt is elmondta, hogy a terrorizmus elleni háború éveket vehet igénybe, és nem lesz jól meghatározott eleje és vége. Ennek fényében feltehetően nem lehet számítani nagyobb légitámadás-sorozatra Afganisztán ellen, földi invázióra pedig még kevésbé. A hangsúly inkább egyes elszigetelt csapásokon van, kisebb akciókkal és egyéb, nem harctéri műveletekkel karöltve.

Ezt erősítette meg Paul Wolfowitz amerikai védelmiminiszter-helyettes szerdán, amikor az észak-atlanti tanács ülésén kijelentette: erőfitogtatásnál többre van szükség. Hangsúlyozta, hogy az azonnali válaszcsapás nehézkes, hisz pontosan nem ismert az ellenség holléte, és ezért nincsenek világos célpontok.