Mária
-7 °C
3 °C

A konklávé számokban

2005.04.19. 10:49
Kapcsolódó cikkek (1)
A Vatikánban ülésezett bíborosi kollégium - a betegsége miatt otthon maradtakkal együtt - 117 tagja közül 33 már betöltötte a 75. életévét, amikor a püspököket visszavonulásra kötelezi a kánonjog. A testület jelentős része frissen kinevezett főpapokból állt: 51 kardinálist az új évezredben emelt a kollégium tagjai közé II. János Pál. Száraz adatok a konklávéról.

A konklávé összetételére egyértelműen rányomta bélyegét a nemrégiben elhunyt katolikus egyházfő. A fiatal, vagyis a püspöki nyugdíjkorhatárt még el nem ért 80 bíboros mindegyikét II. János Pál pápa nevezte ki a kollégium tagjává, sőt közülük 14-et ő szentelt püspökké is.

Kardinálisstatisztika
Bíborosok, akik Arány
kuriális bíborosok 24 20
egyházmegyét vezetők 95 81
nyugállományban 20 17
olasz bíborosok 21 18
latin-amerikai nem kuriális bíborosok 18 15
spanyol és portugál nyelvű bíborosok 33 28
francia nyelvű bíborosok 9 8
angol nyelvű bíborosok 15 13
német nyelvű bíborosok 8 7
szláv nyelvű bíborosok 12 10
európai bíborosok 66 55
görög katolikus és Rómával egyesült keleti rítusú bíborosok 2 2
afrikai bíborosok 11 9
ázsiai bíborosok 10 8
észak-amerikai bíborosok 13 11
szerzetesek 18 15
Hat fiatal

A pápaválasztó testület tagjai között életkori összetétel szerint a 65 és 75 év közötti főpapok vannak többségben. A konklávéban csupán húszan vannak olyanok, akik még nem töltötték be a 65-öt. Ők többségükben saját egyházmegyét igazgatnak, hárman kaptak bíborosi rangot vatikáni kuriális (szentszéki hivatalnok) állásuk alapján.

Egészen fiatalon, vagyis a "polgári" nyugdíjkorhatárnak tekintett 60 év alatt hagyományosan ritkán történik, hogy bíborosi rangra emeljenek valakit, a mostani felállásban is csak hat ilyen tagja van a testületnek. A lyoni, a zágrábi, a szarajevói, a bécsi és a fokvárosi érsek mellett ebbe a körbe tartozik Erdő Péter, Esztergom-budapesti érsek, aki 50 évesen kapta meg a bíborosi kalapot.

Az új évezredből

A 75 évnél fiatalabb 80 bíboros közül két főpap "korengedménnyel" vonult vissza. A fennmaradó, aktív korú bíborosi kör 30 százaléka kevesebb, mint három éve tagja a testületnek. További 30 százalékot már több mint 3 éve, de még kevesebb, mint 5 éve emelte a konklávéba II. János Pál, ami azt jelenti, hogy a fiatalos, pápává választható bíborosok közel 60 százaléka 2000 után került kollégiumba. 10 százalék rendelkezik 5 és 10 év közötti tagsági idővel, mintegy 30 százalék pedig a több, mint 10 éve kardinális.

Életkori kilátások

A 64 "kiöregedett", választói joggal nem rendelkező bíboros közül 36-an eleve úgy kapták meg kinevezésüket, hogy életkorukból adódóan már nem voltak választhatók és választói joggal sem rendelkeztek a testületben. A 80 év feletti, választói joggal nem rendelkező kardinálisok között 18 szerzetes található.

A magas kort megért főpapok között ezzel jóval nagyobb arányt képviselnek a különböző rendek képviselői, mint a választói joggal rendelkezők között. Egyes feltételezések szerint a várható élettartamnak a szerzetesi életmód mellett a vatikáni munkakörülmények is kedveznek. A bíborosok legidősebb inaktív korosztályában ugyanis 26 fő, azaz 40 százalék a kuriális múlttal rendelkező főpap.