Natália
-3 °C
7 °C

Kétharmados többséggel választják a pápát

2005.04.02. 22:09
A világtól elzárva, de szűkös cella helyett már légkondicionált helyiségben választ majd meg a száztizenhét tagú pápaválasztó testület II. János Pál utódját, a római katolikus egyház 265. pápáját. A választás menete.

Egymás után érkeznek Rómába a pápaválasztó bíborosok pénteken. A konklávét ugyanakkor hivatalosan csak a pápa halála után hívják össze. A testületnek, amiben ötvenkét ország bíborosai vesznek részt, a pápa gyászszertartását követően három héten belül kell összeülnie.

A pápa lehetséges utódjai >>>

A pápaválasztó testület, a konklávé intézményét a 13. században, az elhúzódó pápaválasztási procedúrák elkerülésére hozták létre. A pápaválasztó joggal bíró személyeket egy elfalazott helységbe zárták, amit a külvilággal csak egy kicsi forgatható ablak kötött össze. A napi háromszori étkezést kivéve csak a legmegfelelőbb pápa kiválasztására kellett a testületnek koncentrálnia. Elvben bármely keresztelt nőtlen férfi lehet pápa, de a 14. század óta csak a bíborosok közül választottak egyházfőt.

A szavazáskor, egészen II. János Pál 1996-os, a pápaválasztás rendjét megváltoztató reformjáig a kétharmados többségnél eggyel több voksot kellett elérni. Naponta általában kétszer szavaznak, és az eredménytelen fordulók után a szavazócédulákat nedves szalmával együtt égetik el - így keletkezik a fekete füst. A sikeres választást a fehér füst hozza a külvilág tudomására. A legutóbb 1978. október 16-án szállt fel a fehér füst, amikor Karol Wojtyla bíboros, Krakkó érseke, aki magának pápaként a II. János Pál nevet választotta elfogadta a konklávé döntését. (1522-től 1978-ig kizárólag itáliai származású főpapok töltötték be a posztot.)

Reformok a pápaválasztásban - 1996

II. János Pál 1996-ban kiadott, a konklávé reformját tartalmazó dokumentuma, az Universi Domini Gregis - reformjai nyomán a pápaválasztó bíborosoknak nem a Palazzo Apostolico szűk celláiban kell szoronganiuk, a konklávé tagjait ugyanis a Vatikán falain belül található Ospizio Santa Marta légkondicionált apartmanjaiban helyezik majd el. Az épületből vagy gyalog - egy alagúton át -, vagy buszon jutnak majd el a szavazás helyszínére. A konklávé résztvevői nem olvashatnak újságot, nem nézhetnek televíziót, nem hallgathatnak rádiót és nem telefonálhatnak.

A korábbi konklávékódexben három lehetséges módszer szerepelt a pápa megválasztására:

  • Pápaválasztás közfelkiáltással a Szentlélek inspirációja nyomán.
  • Kompromisszumos megállapodás, amikor a konklávé tagjai egy minimum kilenc, maximum 15 delegátusból álló csoportot bíznak meg az egyházfő személyének kijelölésével.
  • Titkos szavazás kétharmados többséggel.

1996-tól kizárólag ez utóbbi marad érvényben. A szavazás menetét pontos leírás szabályozza. Három nap, vagyis 12 sikertelen forduló után 24 óra gondolkodási szünet következik, amely alkalmat ad az imádságra, illetve a résztvevők közötti szabad konzultációkra. Ha a kilencedik nap után sem száll fel a fehér füst, akkor a kétharmados többséget a konklávé leszállíthatja 50 százalékra. A következő szavazáskor az abszolút többség dönt. (Néhány bíboros, köztük a bajor Joseph Ratzinger is kifogást emelt az Universi dominici regis 75. paragrafusa ellen. Szerintük az új rendszer, ha nincs kétharmados többség, de látszik az egyszerű többség, taktikai kiváráshoz vezetheti valamelyik tábort. A bíborosok szerint legalább az ötven százaléknál nagyobb arányú többséget kellene előírni)

Wojtylát a XX. század egyik legkritikusabb konklávéján, a nyolcadik szavazási fordulóban választották meg: a 111 bíborosból 99 voksolt rá.

II. János Pál egyébként megerősítette a VI. Pál által hozott döntést, amely kizárja a 80 év fölöttieket nem csupán a szavazásból, hanem a konklávén való "passzív" részvételből is. A dokumentum a korábbiakhoz képest egyetlen engedményt tesz csupán: életkorától függetlenül valamennyi bíboros meghívót kap a konklávét megelőző tanácskozásokra, amelyeken körvonalazódik, kik a lehetséges utódok.

A pápa választotta a pápaválasztókat

A pillanatnyilag száztizenhét tagú pápaválasztó testület tagjainak túlnyomó többségét, száztizennégy bíborost már Karol Wojtyla emelte bíborosi rangra. A testület legtöbb tagja olasz, húsz bíboros képviseli a történelem legtöbb pápáját adó nemzeti egyházat. Magyarországot két bíboros képviseli.

A pápaválasztó testület még egy taggal kiegészülhet, egyelőre kérdéses, hogy pápaválasztóként szerepelhet-e az az egyelőre meg nem nevezett személy, akit II. János Pál 2003 októberében "in pectore" (szívébe zártan) bíborosi rangra emelt. Jól értesült források szerint a személy a lengyel Stanislaw Dziwiszről, a pápa magántitkára, jelentette az MTI.