Kuba diadalt ünnepel
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Fidel Castro kubai elnök a Disznó-öbölben aratott sikereinek 45. évfordulóját ünnepelte. 1961-ben az Egyesült Államok 1500 kubai menekült segítségével, akik a CIA kiképzésén vettek részt, megpróbálta lerohanni az ország déli partjainál fekvő öblöt, és ezzel megdönteni Castro hatalmát.
A havannai Karl Marx színház az évforduló alkalmából elsősorban azzal a több száz veteránnal telt meg, akik segédkeztek megvédeni Kubát az amerikai támadáskor. Castro hadseregének létszáma aránytalanul felülmúlta az emigránsok csapatát, John F. Kennedy elnök ennek ellenére úgy döntött, nem indít légicsapást.
Beszédet mondott
A színházban egy óriási transzparens hirdette: a Disznó-öbölben vívott csata volt az imperialista jenkik első veresége a kontinensen. Az est kiemelt programja maga Fidel Castro elnök beszéde volt.
Az elnök párhuzamot vont a „Disznó-öböl megtámadása és a közel-keleti konfliktust is jellemző amerikai agresszió közt”, írja a BBC. „Várhatóan öreg korunkban meghalunk, de szívünkben mindig fiatalok maradunk” – biztosította hallgatóságát, akik közt olyanok is ültek, akik bőven a hatvanas évek után születtek.
Kuba még talpon
„Nemzetünk a világ legerősebb nagyhatalmával állt szemben, mégis talpon maradt. 45 éven keresztül nem kényszerítettek minket térdre, és ez senkinek nem is fog sikerülni” – idéz az AP a 79 éves vezető beszédéből.
Kuba legközelebbi latin-amerikai szövetségese, Venezuela elnöke, Hugo Chavez éppen ezen a héten vádolta meg azzal az Egyesült Államokat, hogy hadihajókat telepít a Karib-tenger térségébe, amivel Venezuelát és Kubát akarja fenyegetni. „Néhány apró hajócska körözget majd. Ki fél tőlük? Hát senki” – fogalmazott Castro. Szerinte az Egyesült Államoknak nem kéne vesztegetni az idejét, elég gondja van a világban.
1961. április 15. és 19. között a CIA tervei alapján az Egyesült Államok akciót indított Fidel Castro hatalmának megdöntésére. A hadsereg először kubai reptereket bombázott, majd egy 1500 fős Amerikában kiképzett kubai csapat szállt partra a Disznó-öbölben, Havannától 160 kilométerre. Castro túlerőben lévő hadserege három nap alatt legyőzte az emigránsokat, Kennedy elnök nemzetközi nyomásra meghozott döntése miatt ugyanis nem számíthattak légi támogatásra.
A hidegháború kellős közepén a Szovjetunió nem hagyhatta ennyiben, ezért közepes hatótávolságú rakétákat telepített Kubába. Az 1962 őszén zajlott rakétaválság ennek a lépésnek volt az eredménye, majdnem atomháború tört ki. A két nagyhatalom hadseregei már készültségben voltak, mikor megszületett a megegyezés. A Szovjetunió leszerelte a kubai rakétákat, az Egyesült Államok pedig leszerelte törökországi rakétáit.