Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Titokban maradt a titkos bíboros

2005.04.07. 13:29
Csütörtökön hozzák nyilvánosságra a pápa végrendeletét. A tizenöt oldalas, lengyel nyelvű dokumentumból sem derül ki azonban, hogy kicsoda az az utóbbi időben sokat emlegetett bíboros, akit a pápa titokban nevezett ki. Róma eközben négymillió zarándok elhelyezésének logisztikai problémáival küzd.

Csütörtökön hozzák nyilvánosságra a pápa végrendeletét, jelentette be Joaquin Navarro Valls, a Vatikán szóvivője. A pápa tizenöt oldalas végrendelete lengyelül íródott, a szóvivő más részletet előre nem akart közölni belőle, jelentette a BBC. Annyi azonban kiderült, hogy az utóbbi napokban sokat emlegetett, száztizennyolcadik pápaválasztó bíboros kilétére a végrendeletben sincs utalás.

A bíborosokat általában nyilvánosan nevezi ki a pápa, ám amennyiben úgy érzi, a kinevezés veszélybe sodorhatja a jelölt életét, in pectore (a szívében) is kinevezheti. Mivel a pápa sosem árulta el, ki a titokzatos bíboros, halálával ez már sosem fog kiderülni.

Légtérzár


Tekintse meg képeinket!
A római hatóságok időközben megkezdték a temetés biztonsági előkészítését. Szerda este tíz óta nem engednek újabb zarándokokat a pápa ravatalához várakozók sorába, az újonnan érkezőket pedig a fővárostól húsz kilométerre szállásolják el. A temetés biztonságáért felelő Guido Bertolaso különleges megbízott szerint a hárommilliós Róma a befogadóképessége határára jutott, a pápa halála óta mintegy négymillió zarándok érkezett a városba, jelentette a Reuters.

A Szent Péter tér környékén kívül a római légteret is lezárták, biztosítva ezzel a temetésre érkezett vezető politikusok biztonságát. A világ vezetői közül majdhogynem elsőként George W. Bush érkezett meg, felesége, édesapja, elődje, Bill Clinton, és külügyminisztere, Condoleezza Rice társaságában.

Diplomáciai ütésváltások

Furcsa helyzetbe került az olasz diplomácia azok miatt a Vatikánba látogató államfők miatt, akiknek amúgy nincs hivatalos kapcsolata Olaszországgal, aminek területén a vatikáni városállam fekszik. Kína, amelynek 1951 óta nincs kapcsolata a Vatikánnal, jóllehet 12 millió hívő él a kommunista országban, nem vesz részt a pápa temetésén, miután a tajvani elnök ellátogat rá. Európában csak a Vatikán ismeri el Tajvan szuverén államnak, amit Kína saját, szakadár tartományának tekint.

Ugyancsak fittyet hány az EU-tiltásra és elutazik a temetésre a vitatott körülmények között 2002-ben újraválasztott zimbabwei elnök, Robert Mugabe is. Bár erre minden lehetősége megvan, ugyanis Olaszország kötelezve van arra, hogy átengedje repülőterén a Vatikánba tartókat, hiszen a pápai állam független Rómától.

Tajvanban alig félmillió katolikus él, az afrikai Zimbabwében pedig hárommillió. A pápa temetése a hivatalos külföldi diplomáciától elzárt tajvani és zimbabwei vezetésnek inkább arra ad módot, hogy kapcsolatba lépjenek a temetésen részt vevő országok általuk ritkán látott vezetőivel, állítja Tajvan esetében a kínai külügyminisztérium, Zimbabwe esetében pedig az ellenzéki bulawayói püspök, Pius Ncube.

Kritika és pulykaburger

Eddig még egy amerikai elnök sem vett részt a pápa temetésén, most Bill Clintonnal és az idősebb George Bushsal együtt egyszerre három is. Az elnökök a gesztus ellenére megőrizték a protestánsok tartózkodását a pápával szemben. "A pápa vegyes örökséget hagyott. Uralma alatt ugyan kétszázötvenmillió hívővel gyarapodott a katolikus egyház, de a papok száma például változatlan maradt. Központosított hatalmát pedig a konzervatív teológiai doktrína megerősítésére használta", nyilatkozta az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén Matt Drudge blogújságírónak Clinton.

Drudge az Air Force One-os repülés élményéről is kérdezte a hivatali távozása óta most először a fedélzetre lépő elnököt. Clinton, aki nem hitte volna, hogy valaha újra a gépen ülhet, nagyon jól érezte magát. Különösen örült annak, hogy már pulykahamburgert is készít a gép személyzete. "Ha ez lett volna az én időmben is, talán nem kell megműteni a szívemet", mondta.