További Külföld cikkek
- Egy képviselő szabadon engedett egy galambot az Európai Parlamentben
- A Hamász közölte: letennék a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
- Egy videó közzététele miatt feszült egymásnak Elon Musk és Ausztrália
- Huszonhat gömbölyűfejű delfin pusztult el Ausztrália partjainál
- Gyásznapot hirdetett a közmédia Szlovákiában, mert átalakítják a működésüket
Múlt pénteken információk szivárogtak ki George W. Bush amerikai elnök környezetéből a várható iraki stratégiaváltásról. A Bush-adminisztráció egy név nélkül nyilatkozó tagja a BBC-nek elmondta, hogy akár 25 ezer fővel is emelhetik a térségben állomásozó csapatok létszámát. Ez, és hasonló nyilatkozatok célja valószínűleg a sajtó és a közvélemény felkészítése az új Irak-stratégiára, melyet az elnök várhatóan januárban ismertet.
Jobb a több?
A csapatlétszám növelésével elvben a demokraták is egyetértenek. A párt szenátusi frakcióvezetője, Harry Reid támogatná a létszámemelést, ha az csak egy két-három hónapon át tartó offenzívához lenne szükséges, ami „egy program részét képezné, amelynek eredményeként egy éven belül kijuthatunk onnan”.
A jelenleg 140 ezres amerikai haderő megerősítésével a döntéshozók reményei szerint az alábbi célokat lehetne megvalósítani: a főváros, Bagdad biztosítása, a nyugati szunnita tartományokban terjedő ellenállás leverése, és a felekezeti alapú erőszakot szító fegyveres csoportok legyőzése.
Ugyanakkor máris megjelentek a kritikus reakciók a kormány terveire. A hadsereg magas rangú vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a katonai akciók önmagukban nem jelentenek megoldást. Szükség van az Iraqi Study Group (ISG) által felvázolt diplomáciai útkeresésre is a térség békéjének megteremtéséhez. A közös demokrata - republikánus bizottság december elején tálalta elemzését, amelyben azonban szintén nem tudtak tökéletes megoldást felkínálni.
Powell pesszimista
A létszámnövelési tervekkel kapcsolatban a Bush-kormány korábbi külügyminisztere, Colin Powell is borúlátó. Szerinte az amerikai hadsereg túlvállalja magát, és egyszerűen képtelenség újabb csapatokat Irakba küldeni. Az egykori tábornok - aki az 1991-es első öbölháborúban az Egyesített Vezérkar élén állt - posztjáról való távozása után többször is kritikusan nyilatkozott a Bush-adminisztrációról. Vasárnap súlyos, és egyre romló helyzetről beszélt a CBS televíziós csatornának adott interjúban. Elmondta, hogy nem hisz abban, hogy a létszámnöveléssel meg lehetne fékezni a felekezetek közti erőszakot. Azonban még ő is lát reményt. Szerinte most kell cselekedni, hogy a vesztésre álló játszmából az Egyesült Államok mégis győztesen kerülhessen ki. Hogy szerinte mit kellene pontosan tenni, nem derült ki az interjúból.
A hétfőn beiktatandó új védelmi miniszter, Robert Gates is elismerte a múlt héten a kongresszus előtt: az USA vesztésre áll Irakban, ha pedig nem sikerül megfordítani ezt a tendenciát, „az egész térség lángokba borulhat.”