Natália
-3 °C
7 °C

A bagdadi csata dönti el a háborút?

2003.03.26. 14:58
A hadtörténetben páratlan teljesítményt nyújtottak az Irakba délről behatolt amerikai-brit szövetséges erők azzal, hogy öt nap alatt Bagdad határáig nyomultak, állapította meg Peter W. Singer katonai szakértő. Az ellenfél alábecsüléséből származó stratégiai hibák miatt azonban mostantól valódi nehézségekre kell számítani.
Peter W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet tudományos kutatója, aki a Clinton-kormányzat idején a Pentagonban dolgozott, példa nélkülinek ítéli az amerikai előrehaladás gyorsaságát. Szerinte az felülmúlja a japánok ellen a második világháború végén előretörő szovjet csapatok, vagy a német villámháború lendületét, és nem mérhető az első öbölháború felpörgetett menetéhez sem.

Pontos támadások

A szakember elismeréssel méltatja, hogy a Bagdad ellen intézett bombatámadások sebészi pontosságának köszönhetően eddig minimális a civil áldozatok száma. A katonai tervezést dicséri, hogy igen rövid időn belül sikerült garantálni az olajkutak biztonságát, s az is, hogy a nyugati országrészben lerombolták a rakétakilövő bázisokat, ami megakadályozza, hogy Izraelt iraki rakétatámadás érje.

Hibák

Azonban komoly tervezési hibák is napvilágra kerültek. Singer szerint a Bush-adminisztráció egyik alaptétele az volt, hogy az iraki hadsereg nem fog harcba bocsátkozni, a katonák tömegesen adják meg magukat a szövetségeseknek, de nem ez történt. A washingtoni stratégák minden jel szerint alábecsülték az iraki köztársasági gárda mellé gerillaháború céljából toborzott Fidáíjin Szaddám milícia jelentőségét. Az amerikai hadvezetés egyik része úgy látja, hogy az Irakba küldött szárazföldi erők létszámát nem jól kalkulálták, legalább egy gyalogsági hadosztály hiányzik.

Ellenállnak

Előre nem volt látható, hogy a déli országrész városai ellenállást tanúsítanak, és a katonai szállítmányok biztosítása sem száz százalékos. Váratlanul érte Washingtont, hogy az irakiak amerikai hadifoglyokat ejtenek, és meglepetést okozott a Törökországgal való diplomáciai egyezkedés kudarca is, ami meghiúsította az északi front megnyitását.

A háború Bagdadban dől el

Singer szerint a háború a bagdadi összecsapásban dől el. Nincs kétség afelől, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek vannak biológiai és vegyi fegyverei. Szaddám eddig politikai okokból nem folyamodott a tiltott tömegpusztító fegyverek alkalmazásához, de biztosan megszabta azt a határvonalat, amelyen túl nem fog visszarettenni bevetésüktől, ha uralmának utolsó óráját látja közeledni, véli Peter W. Singer.