Mária
-6 °C
2 °C

A sajtószabadságot korlátozza az új román hírszerzési törvény

2001.03.08. 16:21
A sajtószabadságot korlátozza és a román hírszerzésnek többlethatalmat biztosít a szerdán elfogadott államtitkokról szóló román törvény - véli a román sajtó, illetve a szólásszabadságért küzdő Article 19 nevű brit civil szervezet. Az új törvény szerint az államtitkok védelme minden román állampolgárnak törvényi kötelezettsége, az információhoz jutás körülményeitől függetlenül, ezek védelme pedig a haza iránti hűség kifejezése. A törvényt a Demokrata Párt nem szavazta meg, az RMDSZ pedig azért fogadta el, ,,mert jogi űrt tölt be".
A csütörtöki román sajtó éles szavakkal bírálta a szerdán elfogadott államtitokról szóló törvényt, mert úgy tartja, hogy jelenlegi formájában a sajtószabadságot korlátozza azzal, hogy megnehezíti az információkhoz jutást. A törvény többlethatalmat ad a Román Hírszerző Szolgálatnak, azáltal, hogy az államtitoknak minősülő információkat ők őrzik meg. A törvény megszavazását az Európai Unió integrációs feltételként szabta meg Románia számára

A törvény visszaéléseknek nyit utat

Magyarországon: Juszt-ügy

A Juszt-ügy 1999. május 27-én kezdődött, amikor a Kriminális című hetilap ,,itt olvashatóak a megfigyelési infók dokumentumai" címmel iratokat közölt a Fidesz-vezetők és családtagjaik elleni úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatban.

A nyomozók 1999. június 1-én házkutatást tartottak Juszt László lakásán és vidéki házában, a Magyar Televízióban lévő dolgozószobájában, valamint a hetilap szerkesztőségében, ahol számítógépeket és adathordozó mágneslemezeket foglaltak le. Juszttal még aznap közölték, hogy államtitoksértéssel gyanúsítják.

A nyomozás kisebb kacskaringókkal folytatódott. Juszt panasszal élt, a rendőrség kihallgatott, az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán a fővárosi főügyészt és saját helyettesét is felülbírálva a korábban megszüntetett nyomozás folytatása mellett tette le voksát.

Ezek után - váratlan fordulatként - 2000. januárjában megszüntették a nyomozást. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója panaszt jelentett be, újra Györgyi Kálmánhoz került a labda, aki szerint a nyilvánosságra hozott adat nem tekinthető államtitoknak. Majtényi László adatvédelmi biztos hasonlóképpen foglalt állást: a hetilap nem közölt államtitkokat. Az ügy még nem ért véget: 2001. március 4-én Juszt László kontra ORFK perben az újságíró 400 millió forintos követeléssel lépett elő.

Az új törvény szerint - melyet a kormányzó PDSR EU-konformnak és a NATO-integrációt elősegítőnek tart - az államtitkok védelme törvényi kötelezettsége minden román állampolgárnak, az információhoz jutás körülményeitől függetlenül, és ezek védelme a haza iránti hűség kifejezése. A törvény bírálói szerint ez a feladat az információk védelmével foglalkozók felelőssége kell hogy legyen, nem pedig olyan embereké, akik lehet nem is tudják, mi minősül államtitoknak. A törvény vitája során azt neheztelték ellenzéki képviselők, hogy az információhoz jutás körülményeitől függetlenül büntetendő a személy, így ha bárkinek a házába csempésznek titkos iratokat, akkor az is felelősségre vonható.

Szervezett sajtó elleni harc

Ugyanakkor a sajtó információszerzését is megnehezítik, illetve kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntetik azokat, akik illegálisan jutnak államtitkokhoz. Az államtitok elárulása, terjesztése, kinyomtatása, illetve jogtalan felhasználása három évtől tíz évig terjedő börtönnel büntethető. Az Adevarul gúnyosan megjegyzi, hogy az államtitkok tömkelege a ,,szervezett sajtó elleni harc" részleg megalakítását vonja maga után a RHSZ-nél.

A törvény nemcsak a államtitkokról, de a munkahelyi titkokról is rendelkezik. A munkahelyi titkot maga az intézmény, cég vezetője határozza meg, így az Adevarul szerint ,,pénzmosástól törvénytelen magánosításig" mindent el lehet tussolni munkahelyi titok címszó alat.

Mindenható hírszerző szolgálat

Minden intézmény maga határozhatja meg, mi minősül államtitoknak, ezek kiválasztási kritériumait maguk dolgozzák ki, és juttatják el a kormányhoz. Elfogadásuk után az RHSZ-nek a kötelessége megőrizni az így kiválasztott információkat, mi több, minden közintézményben saját információvédelmi egységet létesíthet. A Cotidianul napilap a törvény eme előírását úgy értelmezi, hogy a RHSZ ,,mindenható" lesz.

Az ellenzéki Demokrata Párt képviselőházi frakciójának elnöke, Alexandru Sassu szerint a a törvény túlzott hatalmat biztosít a jelenlegi RHSZ-nek, mely szavai szerint ,,a Szekuritáténál is erősebb lesz". Az RMDSZ nevében beszélő Verestóy Attila szenátor elmondta, hogy pártja azért szavazta meg a törvényt - mely nem tökéletes, de jobb, mint a jelenleg érvényes szabályozások - mert jogi űrt tölt be. A szenátor szerint a későbbiekben módosítani szeretnék a törvényt, mely az állampolgárok információhoz való jogát módosítaná. Maga Adrian Nastase miniszterelnök is további módosításokat ígért.

Brit emberjogi tiltakozások

A törvényt egyébként az Article 19 szólásszabadsáért küzdő brit emberjogi szervezet is elítélte. A szervezet arra kérte a brit kormányt, hogy a hamarosan Britanniába látogató Adrian Nastase miniszterelnököt vonja felelősségre az elfogadott törvény miatt. A szervezet szerint London "nem tesz szolgálatot Romániának azzal, hogy hallgat olyasmiről, ami hosszútávon akár Románia EU-csatlakozását is hátráltatja".