Judit
3 °C
6 °C

Továbbra sem tisztázott Wallenberg halálának rejtélye

2000.12.02. 20:49
Az egykori KGB főnök vallomásán kívül már az orosz katonai ügyészség időközben előkerült levéltári dokumentumai is bizonyíthatják, hogy a második világháborúban több ezer magyar zsidót megmentő Raoul Wallenberget az eddigi hivatalos moszkvai állásponttal ellentétben nem szívroham vitte el, hanem agyonlőtték a szovjet titkosszolgálat moszkvai börtönében. A politikai megtorlások áldozatainak rehabilitációjával foglalkozó bizottság bejelentését mind az orosz, mind a svéd vezetés óvatosan fogadta.

A svéd külügyminisztérium óvatosan reagált kedden arra a moszkvai bizottsági bejelentésre, amely szerint Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki hamis menlevelek kiállításával a második világháború idején több ezer magyarországi zsidó életét mentette meg, agyonlőtték az egykori szovjet titkosszolgálat moszkvai Lubjanka börtönében.

Raoul Wallenberg
Hétfőn a politikai megtorlások áldozatainak rehabilitációjával foglalkozó orosz elnöki testület vezetője, Alekszandr Jakovljev azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a feltárt tények alapján bizonyos, hogy a szovjet hatóságok eddig hazugságokat terjesztettek Wallenberggel kapcsolatban, és a svéd diplomata erőszakos haláláról Vlagyimir Krjucskov, a KGB volt vezetője be is számolt a bizottságnak. Ezt kedden az orosz elnöki testület egyik tagja, Sztanyiszlav Alekszandrov azon bejelentése követte, hogy a bizottság elnöke látta azokat a dokumentumokat, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a svéd diplomata a Lubjanka börtönben halt erőszakos halált 1947-ben.

Moszkva hivatalos verziója szívrohamról szól

A több tízezer zsidó életét megmentő diplomatát akkor látták utoljára, amikor 1945. január 17-én ellátogatott a Magyarországra bevonult szovjet haderő parancsnokságára. A hivatalos moszkvai verzió szerint Wallenberget 1945-ben tartóztatták le kémkedés gyanújával Debrecenben, onnan a szovjet fővárosba szállították, ahol 1947. júliusában a titkosrendőrség központjában szívroham vitte el. Mivel haláláról ezután számos híresztelés kapott lábra, például több alkalommal kivégzéséről számoltak be, mások pedig a háborút követő években különböző munkatáborokban látták őt Svédország és Oroszország 1997-ben meg állapodott arról, hogy közös kutatóbizottságot hoznak létre az eltűnése körüli talányok megfejtésére.

Az oroszok egyelőre hallgatnak

Egy elvetett változat
Svédország október végén cáfolta, hogy Raoul Wallenberget a szovjet csapatok egyik ukrán katonája vette volna őrizetbe. Bohdan Tarnavszki ukrajnai lakos ugyanis az orosz tévében beszámolt arról, hogy 1944 novemberében ő tartóztatta le Wallenberget Szlovákiában és később átadta foglyát a szovjet hírszerzésnek. A svédek szerint Wallenberg eltűnésének ez a magyarázata nem hiteles, és a történet egyetlen eseménye sem egyezik azokkal a már ismert tényekkel, amelyek a svéd diplomata életéhez köthetők. A svédek szerint az ukrán férfi beszámolójában számos pontatlanság is fellelhető, elsősorban Wallenberg ruházatát illetően.
Az egykori náci bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ hétfőn felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a Wallenberg erőszakos halálát bizonyító dokumentumokat. A Los Angeles-i székhelyű zsidó emberi jogi szervezet szerint a bizonyítékul szolgáló iratokat Wallenberg családjának kell adni.

November közepén az orosz katonai főügyészségtől akkor kiszivárogtatott értesülések szerint Vlagyimir Putyin elnök aláírni készült azt a rendeletet, amelyben hivatalosan elismerik, hogy törvénytelenül tartották fogva a svéd diplomatát Moszkvában. A bizottsági elnök hétfői bejelentésére azonban a moszkvai elnöki sajtószolgálat munkatársai nem voltak hajlandóak reagálni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!