Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Általános nemtetszés kíséri az Irak elleni bombázást

2001.02.19. 23:38
Általános nemtetszéssel fogadta a világ a pénteki, amerikaiak és angolok által végrehajtott bombázás hírét. Legtöbben jogtalannak, feleslegesnek, de volt, aki egyenesen országa elleni, közvetett agressziónak minősítette a Bagdadhoz közeli célpontok bombázását.
Franciaország markáns véleményt képviselt hétfőn, álláspontját a legtöbb kormány osztotta. Párizs láthatóan azt várja Bush elnöktől, hogy más módon közelítse meg a kérdést. A francia álláspontot Hubert Védrine külügyminiszter közvetítette: ,,nincs jogi alapja az ilyen típusú bombázásnak. Ezt az akciót alig támogatja valaki. Tudomásom szerint csak Kanada és Lengyelország, de nem is tudom, miért".

A francia álláspontot osztva, a berlini politika önmagát is hibáztatja a történtekért. Véleményük szerint Németországnak meg kell próbálnia mérséklő hatást gyakorolni a brit és amerikai, Irakkal szembeni politikájára.

,,Szeretjük az irakiakat és ők is bennünket"

Bombatámadás
Péntek este amerikai és brit gépek bombatámadást intéztek néhány iraki katonai célpont ellen a főváros, Bagdad közelében. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma Irak fokozódó agresszivitására tett ellenlépésnek minősítette a támadást. Iraki források szerint a szövetségesek bombázásában két ember életét vesztette, kilencen megsebesültek. Szaddam Husszein bejelentette: a végsőkig folytatja harcot az Egyesült Államok és Izrael ellen.
A török kormány inkább attól fél, hogy a bombázás velejárójaként megromlik kapcsolata az iraki kormánnyal. Eddig jól alakult a két ország kapcsolata - januárban Ankara nagykövetet küldött Irakba. Törökország felkérte a washingtoni külpolitikát, hogy többet konzultáljon Ankarával az irakiakat érintő kérdésekben.

Természetesen Irán is elítélte, és agresszoroknak nevezte az amerikaiakat. Elmondták: a Clinton-kormányzat a nyilvánosság előtt támogatja az iraki ellenzéket, abban a reményben, hogy az megerősödve politikai ellenfele lehet Szaddamnak, a színfalak mögött azonban aláásta azt.

Moszkva indokolatlannak és jogtalannak minősítette az angol-amerikai bombázást. Vlagyimir Zsirinovszkij dumaelnök hangsúlyozta: az Irak elleni szankciók valójában Oroszország ellen irányulnak, hiszen Bagdad kész lenne több milliárd dollárnyi adósságot törleszteni Moszkvának, csak éppen a nyugati államok nem engedik.

Olajra léptek

Bár iraki olajlétesítmények nem szerepeltek a célpontok között, mégis erős emelkedéssel reagált az olaj világpiaci ára a bombázások hírére. Az áprilisi Brent pénteken 26,89 dolláron zárt Londonban, 25 centtel drágábban, mint csütörtökön. A Dow Jones véleménye szerint azonban a hasonló esetek ,,szokás szerint félnapi drágulásra elegendők... holnapra az egészet elfelejtjük".