Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Megszorongathatják Izraelt ellenségei?

2006.07.17. 16:12
A Közel-Kelet katonai erőviszonyait tekintve érthetetlen, hogy mit akar elérni támadásaival a Hezbollah. Az izraeli hadsereg még ellenségei egyesített haderejével is könnyedén megküzdhetne, vészhelyzetre meg még atombombája is van. Igaz, a Hezbollah és a Hamász olcsó gerillahadviselésével hosszú időre lekötheti Izraelt és rettegésben tarthatja a civil lakosságot.

Libanon és Izrael, pontosabban a Hezbollah és Izrael konfliktusa a legtöbb elemző szerint nem fog nyílt háborúvá fajulni - bár a síita terrorszervezetnek egyértelműen egy széles konfliktus kirobbantása a célja. A háború elmaradására utal Amir Perec izraeli védelmi miniszter pénteki nyilatkozata is, amely szerint Izrael csak a Hezbollah terroristáit akarja kiszorítani az izraeli határ térségéből, azt szívesen venné, ha a terület ellenőrzését a libanoni hadsereg venné át.

f Izrael megengedheti magának a visszafogottságot. A konfliktusban érintett országok katonai erejét összevetve döntő fölényben van; tulajdonképpen az az érthetetlen, hogy mivel is próbálkozik a Hezbollah. Hiszen talán csak Irán tudná a muzulmánok javára billenteni a mérleget, de még ez is kétséges.

Izrael

A térség legkomolyabb játékosa a világ egyik legmodernebb hadseregét fenntartó - és erre évi költségvetésének akár 20 százalékát, az ország GDP-jének 10 százalékát is elköltő - Izrael. Az ország hadseregének, az IDF-nek aktív állománya 186 500 fő, az azonnal mozgósítható tartalékosokkal ez 631 500-ra növelhető. Potenciálisan további 1 900 000 ember mozgósítható.


Tüzel a világ talán legjobb tankja, az izraeli Merkava IV

Az ország rendelkezik a térségben a legfejlettebb fegyverzettel is. A szárazföldi haderő Merkava IV-es tankjaival egyedül a jordán hadsereg brit Challenger tankjai veszik fel a versenyt, de Jordánia békés, partneri kapcsolatokat ápol Izraellel. A mostani konfliktusban a Hezbollah egyik felfegyverzőjeként érintett Szíria egyedül a tüzérség tekintetében múlja felül Izraelt, de a tüzérségnek a modern hadviselésben nincs túl nagy szerepe.

Izrael Szíria Libanon Hezbollah
Szárazföldi 521 000 315 000 60 000 -
Légierő 91 000 40 000 1000 -
Légvédelem - 60 000 - -
Tengerészet 19 500 6500 400 -
Haderő összesen 631 500 421 500 61 400 5800
Nehézpáncélos 1450 1600 - -
Elavult páncélos 2180 2100 240 -
Könnyűpáncélos - - 40 -
Páncélosok összesen 3630 3700 280 -
Páncélozott szállító harcjármű összesen 6870 5060 1235 van
Vadászgép 365 105 - -
Helikopter 181 195 14 -
Elavult 54 150 - -
Légierő összesen 651 585 14 nincs
Tankelhárító rakéták van 3400 nincs van
Ballisztikus rakétarendszerek 12 + 45 nincs nincs
Légelháritás rakétás rakétás csöves csöves
Rakétaelhárítás van nincs nincs nincs
Tüzérség 1348 3274 335 van
A térség haderőinek összehasonlító táblázata. Forrás: Military Balance

Izrael légiereje a világ egyik legjobbja, a legmodernebb amerikai vadászgépek mellett saját továbbfejlesztéseik is vannak, ráadásul az izraeli hadiipar MiG-ek felújításával is foglalkozik - azaz mindent tud lehetséges ellenfelei fegyverzetéről. A légierő mellett a légvédelem is elsőrangú, a szomszédos arab államok rakétafegyverkezése miatt Izrael a világ egyetlen országa, amelynek egész területét levédő rakétaelhárító rendszere van.


A német légierő MiG-29-ese - Izrael részt vett a gépek modernizálásában

Izrael legnagyobb stratégia fegyvere mégis zsarolási potenciálja. Hivatalosan Izrael nem számít atomhatalomnak és nem aláírója az Atomsorompó-egyezménynek, azaz nem lehet ellenőrizni nukleáris kutatásait. A szakértők szerint mégis mintegy kétszáz nukleáris töltete és Iránt is elérő középhatótávolságú rakétái vannak.

Az nem valószínű, hogy Izrael a mostani válságban beveti atomfegyvereit, de zsarolásra használhatja őket. Ahogy tette azt az 1973-as jom kipuri háborúban, amikor Golda Meir miniszterelnök az atomfegyver bevetésével zsarolta Richard Nixon amerikai elnököt. Nixon végül Izrael katonai támogatásáról döntött.

Akkor az amerikai repülőgép-hordozókról felszálló amerikai gépekbe egy izraeli újratöltés során izraeli pilóták ültek, majd indultak rögtön harcba. Az Egyesült Államok most mintegy kétmilliárd dollár (közel négyszázharminc milliárd forint) értékben tárol fegyverzetet Izraelben, amit vészhelyzetben az izraeli hadsereg rendelkezésére bocsáthat.


Mordechai Vanunu, az izraeli atomtitok elárulója letartóztatása után - tenyerén elfogásának részletei olvashatóak (Vanunu M.-et Rómában, Olaszországban rabolták el 86. 09. 30-án, Rómába a BA504-es járattal érkezett.)

Izrael zsarolási potenciálja azóta sem csökkent, de nem valószínű, hogy most be kéne vetnie. Hiszen Izraellel pillanatnyilag csak a Hezbollah és a HamÁsz vette fel a harcot. A Hezbollah terroristái ugyan gyakorlottak a gerilla-hadviselésben, de csupán mintegy 5800-an vannak. A szervezet mindenesetre jól fel van fegyverezve, az irániak évi százmillió dolláros (több mint 20 milliárd forintos) támogatásából jut pénz rakétára. A stratégiai elemzők jelentése szerint a Hezbollahot Irán katonákkal is támogatja, a terrorcsoport Haifát is elérő rakétáit az elemzők közmegegyezése szerint valószínűleg iráni személyzet kezeli.

A terrorcsoport pechjére Izrael - mint említettük - egyedüliként rendelkezik egész területét lefedő rakétavédelmi rendszerrel. Igaz, az izraeli rakétavédelem csak balliszikus rakéták ellen véd, így pontatlan, házilag barkácsolt és kishatótávolságú rakétáival mind a Hezbollah, mind a Hamász támadhatja az országot. De ezek a fegyverek Izrael létét nem, csak közhangulatát fenyegetik komolyan.

Igazán komoly fenyegetést a Hamász sem jelenthet, bár gerillataktikájával megnehezítheti az izraeliek mindennapjait. A szaknyelvben alacsony intenzitású hadviselésnek nevezett gerillaháború gyakorlatilag komolyabb befektetés nélkül folytatható évtizedekig. Bár a gerillaháború tényleges kárai elenyészőek egy háborúhoz viszonyítva, de a lakosságot állandóan rettegésben tarthatja, és gátolhatja a mindennapi életet is.


Masírozó Hezbollah-katonák

Izrael a mostani válságban közvetlen összetűzésbe keveredett a libanoni hadsereggel. Ez a haderő nem jelent túl nagy kihívást Izraelnek, mind létszámában, mind fegyverzetében messze elmarad az izraelitől. Mivel Libanonnak gyakorlatilag nincs légiereje (14 kis helikopteren kívül semmijük sincs), légvédelmi tüzérségének meg nincsenek rakétái, Izrael korlátlan légi fölényt élvez, azaz teljes mértékben uralhatja a hadszínteret. A libanoni hadsereg erejét jelzi, hogy sohasem tett komoly kísérletet a Hezbollah lefegyverzésére.

Szíria elvileg versenyre szállhatna Izraellel. A szír hadsereg nagy létszámú, a szárazföldi haderő vészhelyzetben 315 000 főre, a légierő 40 000 főre. a légvédelem 60 000 főre duzzasztható. Ennek ellenére csak akkora kihívást jelenthet az izraeli hadseregnek, amekkorát Szaddám hadserege jelentett az amerikaiaknak. Semekkorát.


Scud-rakéta a célkeresztben

Modern fegyverzete gyakorlatilag csak a légvédelemnek van, igaz, az ukrán Kolcsuga radarrendszerek elvileg a lopakodó bombázókat is felderítik. Veszélyt jelenthet még Izraelre, hogy Szíria is alaposan bevásárolt Észak-Koreában: Scud-rakétáival Izrael egész területét fenyegeti. De Izrael már az első öbölháborúban is ki tudta védeni Szaddám rakétatámadásait, azóta fejlesztette is rakéták elleni védelmét.


Megindulhat a milliós iráni sereg

Izraelt talán csak úgy tudnák megszorongatni szomszédai, ha Irán is nyíltan beszállna a háborúba. Milliós hadseregével tényleg képes lehet elárasztani Izraelt - már ha a Teheránból induló menetoszlopra nem dobnak atombombát Damaszkusz közelében. És bár Irán öt éven belül atomhatalom lehet, addig Teheránnak sincs esélye Izrael ellen.