Ambrus
-7 °C
3 °C

Alkotmánymódosításról dönthetnek Romániában

2003.10.18. 11:46
Csaknem 17 millió választásra jogosult román állampolgárt várnak szombat reggeltől vasárnap estig Románia több mint 15 ezer szavazókörzetében, hogy a lakosság népszavazás keretében adja áldását az alkotmányt módosító - a parlament által nemrég elfogadott - törvényre.
A románok szombat reggel - helyi idő szerint - nyolc órától este tíz óráig adhatják le szavazatukat, majd vasárnap reggeltől este nyolc óráig voksolhatnak. Összesen 15 724 választókörzetben várják a lakosokat. Az urnák elé összesen 16 878 870 szavazójogú állampolgárt várnak. A hatóságok több mint húszezer rendőrt és több mint tízezer csendőrt mozgósítottak a referendum zavartalan lebonyolítása érdekében. Egy részük a szavazóhelyiségek őrzését biztosítja nemcsak napközben, hanem a szombat estétől vasárnap reggelig tartó időszakban is, nehogy az éjszaka folyamán bárki behatolhasson a helyiségekbe. Mintegy kétezer csendőr áll készenlétben, hogy beavatkozhasson, ha "rendkívüli esemény" történik. A hatóságok gondoskodtak arról, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok is voksolhassanak, ezért 350 ezer szavazócédulát a külügyminisztérium rendelkezésére bocsátottak, azokat a külhoni diplomáciai képviseletek között osztották el.

Az állami költségvetésből csaknem 300 milliárd lejt (mintegy 2 milliárd forintot) fordítottak a referendum technikai költségeire. A több mint 20 millió szavazócédula kinyomtatására a prefektúrák összesen 65 tonna papírt használtak fel, mintegy százezer pecsétet gyártottak erre az alkalomra.

Élénk kampány

A referendumot megelőző hetekben heves meggyőzési kampányt folytattak a romániai politikai pártok, amelyek számára rendkívül fontos, hogy az európai normákhoz közelítő módosítás érvénybe léphessen. Elsősorban amiatt aggódnak, hogy meglesz-e a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi küszöb, azaz ötven százalék plusz egy szavazat. A szavazás arról az alkotmánymódosító törvénycsomagról szól, amely egyebek között világos jogi mederbe tereli a bíróságok és a rendőrség hatáskörét, a parlamenti tagok mentelmi jogát, korlátokat szab a kormány és az államfő mozgástere számára, növelve a törvényhozó testület szerepét, ezen kívül többletjogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára. Ez utóbbiak tekintetében a módosító törvény az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket, megszünteti a kötelező katonai szolgálatot.