Miklós
-7 °C
2 °C

Melescanu a 'harmadik köztársaság'-ról

2000.11.02. 15:43
A Szövetség Romániáért Párt (SZRP) jelöltje, 1992 és 1996 között az Iliescu-kormány külügyminisztere, Teodor Melescanu közel négy százalékos eredményre számíthat a köztársaságielnök-választásokon. A szociáldemokrata irányultságú jelölt Románia gazdasági fejlődését, illetve az életszínvonal növelését tartja fontosnak, a politikai reform területén pedig a névre szóló szavazási rendszer bevezetését szeretné elérni. A jelölt pozitívan ítéli meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, és úgy gondolja, a magyar kisebbség helyzete a többség gazdasági és politikai fejlődésének függvénye. Magyarországon az esetlegesen kormányzati szerephez jutó Kovács Lászlóval és pártjával működne együtt szívesen.

- Melyek az Ön választási programjának fő pontjai?

Melescanu volt párttársaival, Iliescuval és Adrian Nastaseval.
- Választási ajánlatunk fő célja egy normálisabb élet megteremtése, ami nyilván - az adók csökkentésével - nagyobb jövedelmeket feltételez. A normális életért kidolgozott program megvalósulása esetén számításaim szerint a négyéves elnöki mandátumom végén a lakosság életszínvonala az 1990-es évi szintre emelkedik. Viszont ennél sürgősebb egy szegénységellenes program beindítása, jelölttársaimnak is felajánlottam, hogy együttesen már most a választási kampányban elkezdhetnénk ennek alkalmazását.

- Ha megnyeri a választásokat, mi lesz az első intézkedése?

- Romániának elsődlegesen a politikai elit és kormányzás reformjára, illetve a megreformált gazdaság újbóli reformjára van szüksége, ezeket az újításokat ,,A harmadik köztársaság" című politikai programom részletezi. A névre szóló szavazat bevezetésével a politikusok szavazók előtti felelősségvállalását szeretném tudatosítani. A kormány irányváltását is szeretném elérni, hogy olyan határozatokat hozzon, mely az állampolgár érdekeit szolgálja, és nem kell erőszakkal elfogadtatni vele. A sikertelenül megreformált gazdaság megújításának kettős célja van: a gazdasági növekedés és az életszínvonal javulása. Formálisan első teendőm a fent említett feltételeknek eleget tévő miniszterelnök kinevezése lesz. Az első gyakorlati intézkedésem pedig a Romániában újra befektetett nyereség adóztatásának eltörlése úgy a hazai, mint a külföldi befektetők számára.

- Melyik államfőjelölt jelenti Ön számára a legkomolyabb kihívást?

- A közvélemény-kutatások szerint a legerősebb jelölt Ion Iliescu. Én azért harcolok, hogy a második fordulóba bejussak, erre reális esélyem van. Arra is, hogy a második fordulóból én kerüljek ki győztesen...

- Milyen pártokkal kötne kormányzati szövetséget a Szövetség Romániáért Párt?

- A mi szövetségeseink mindazok a pártok lehetnének, akik garantálnák választási programunk valóra váltását, ez a szövetség inkább a balközép pártokkal lehetséges.

- És az RMDSZ?

- Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pozitívan ítélem meg. Az egyetlen olyan ellenzéki vezető vagyok, aki nyilvánosan ismerte ezt el már egy éve, és az RMDSZ elnökével, Markó Bélával folytatott beszélgetéseim során is elismételtem. Ráadásul az egyedüli román párt vagyunk, melynek hat megyei tanácsosa van Hargita megyében, és elmondhatom, széleskörű tapasztalattal rendelkezünk a magyar kollégáinkkal végzett közös munkában.

- Mit gondol, létezik még ,,magyar kérdés" Romániában?

Melescanu választási körúton
- A romániai magyarok problémái megegyeznek a hazánkban létező összes kisebbségi csoport gondjaival, akik azt szeretnék, ha a törvénykezés és a kormányzati politika hozzájárulna ahhoz az általunk természetesnek tartott igénynek a teljesedéséhez, hogy a szellemi és kulturális örökséget megtartani, fejleszteni és továbbvinni lehessen. Amit az önök olvasói meg kell, hogy értsenek: a ,,magyar kérdést" csupán a román többséggel együtt lehet rendezni, a demokratizálódás és a gazdasági fejlődés feltételei mellett. A magyarok nagy gondjait az átmeneti időszak társadalmi és gazdasági kérdései jelentik, a román és magyar nyugdíjast például ezek egyformán érintik, nincs köztük különbség.

- És a magyar nyelvű állami egyetem...?

- Államfővé választásom esetén ebben a kérdésben a lakosság véleményére leszek kíváncsi. Úgy gondolom, Románia törvényeit és az európai standardokat figyelembe véve közösen egy mindenki számára kényelmes és elfogadható megoldást fogunk találni.

- Mi a véleménye arról, hogy a magyar állam a határon túli magyarok - tehát az erdélyiek - számára kedvezményekről szóló törvényt készül elfogadni?

- Úgy vélem, hogy mivel térségünkben sok kisebbség él, egy nemzetközi - az Európai Unió vagy az Európai Tanács - egységes szabályozására lenne szükség, mely az összes kisebbségre alkalmazható lenne. Mi is foglalkozunk a szomszéd országukban és a világszerte élő román kisebbség helyzetével, ezért úgy vélem, egy közös standard alapján készített zónabeli projektet kellene elfogadni.

- Ha Ön és pártja nyeri meg a választásokat, melyek lesznek a Magyarországgal folytatott külpolitika főbb jellemzői?

- Kettős változásra várok: egyik lenne a mi kormányzati részvételünk, másik a magyarországi többség megváltozása, mely a román-magyar alapszerződés kidolgozóit, Teodor Melescanut és a szocialista Kovács László hozná össze. A két volt külügyminiszter személyes kapcsolata a két ország kapcsolatának fejlődéséhez, illetve az európai integráció kiteljesedéséhez vezetne.

- Mennyiben segíti Románia európai uniós integrációját az a tény, hogy minden jel szerint Magyarország hamarabb fog csatlakozni?

- Magyarország felvétele nagy segítséget jelentene Románia csatlakozásának folyamatában, a fentebb vázolt kormányzati együttműködés feltételei mellett. Románia csatlakozása pedig belpolitikai, konkrétabban gazdasági kérdéssé vált: ha az utóbbi négy évben tapasztalt gazdasági hanyatlás folytatódik egyre távolodunk ettől a céltól.

Életrajzi adatok
1941. március 10-én a mócok lakta vidéken, Bradon egy munkáskolónián születik, szülei egyszerű emberek, a család népes, hisz összesen nyolc testvére van. 1953-ban, apja halála után Aradra költöznek, ahol gimnáziumi tanulmányokat folytat. A bukaresti jogi egyetemen ismeri meg jövőbeni feleségét, 1964-ben pedig a Nemzetközi Kapcsolatok szakot végzi el, majd a genfi nemzetközi tanulmányok egyeteme következett. A diplomáciában kezdődik karrierje, 1966-tól folyamatosan, lassú léptekkel halad felfele a ranglétrán. 1992-1996 között az Iliescu-kormány külügyminisztere volt. Az 1996-os választások után Prahova megye szenátora lesz a Románia Társadalmi Demokrácia Párt színeiben. 1997-ben kiválik az Iliescu pártjából, és megalapítja a szociáldemokrata és szociálliberális ötvözetű Szövetség Romániáért Pártot. Először indul Románia elnökségéért, programjának neve ,,A harmadik köztársaság".