Natália
-3 °C
7 °C

A román képviselőház nem hagyta jóvá a Gozsdu-egyezményt

2006.03.31. 13:38
Nem kapta meg a szükséges többséget a román-magyar Gozsdu Közalapítvány létehozásáról szóló kétoldalú egyezmény a bukaresti képviselőházban. A rendszerváltás óta Romániában még nem bukott meg nemzetközi egyezmény a parlamenti ratifikáció során. Az ügyben a végső szót a bukaresti szenátus mondja ki.

A Ceausescu-rendszer megbuktatása óta nem fordult elő Romániában, hogy a törvényhozás valamelyik kamarája ne hagyja jóvá a kormány által kötött nemzetközi egyezményt. Most erre is akad példa - az Adevarul című bukaresti lap szerint. A román újság a Gozsdu Közalapítványról szóló magyar-román egyezmény ratifikálását kommentálta így.

Példa nélküli eset

Valóban példa nélküli esemény volt a román parlament életében, hogy az alsóház, pontosabban a képviselőház egyetlen szavazat híján nem hagyta jóvá a kabinet előterjesztését. Az elfogadáshoz ugyanis eggyel több igenre lett volna szükség, a 88 honatya, aki támogatta a kormányjavaslatot, kevésnek bizonyult.

A Gozsdu Alapítvány
A Román Akadémia honlapja szerint Gozsdu Manó 1869-ben, Budapesten készített végrendeletetében olyan alapítványt hozott létre, amely azoknak a Magyarországon és Erdélyben élő románoknak a javát szolgálja, akik megtartják keleti ortodox hitüket. A Gozsdu Alapítvány ortodox román fiatalok ösztöndíját fedezte Magyarország és Erdélyben, elsősorban azoknak a diákoknak segített, akiket szüleik nem tudtak saját erejükből felnevelni és taníttatni. Az alapítványnak köszönhető részben a magyarországi román értelmiség kinevelése. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1871 és 1919 között a szervezet 5634 fiatalt támogatott. Különösen a jobboldali Demokrata Párt fellépése tűnik meglepőnek, ugyanis kormányzó párt létére "kezdte fúrni" a magyarokkal kötött kompromisszumos megállapodást. A román kormány a héten végül visszavonta a román fiatalokat segítő, a román kulturális életet támogató jogszabályt.

A javaslatot a 177 jelenlévő többsége - 88:83 arányban - támogatta, négyen tartózkodtak, ketten pedig jelen voltak, de későn nyomták meg a gombot. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint e két honatya támogatta volna a javaslatot, így ha nem számítógéppel megy a voksolás, minden bizonnyal átmegy az előterjesztés az alsóházon. Az MTI szerint így még vita várható a szavazás lebonyolításáról.

Magyarország nem szól bele

Más kérdés, hogy a román alsóháznak nincs érdemi szerepe a nemzetközi szerződések ratifikálásában, megerősítésében, arról a szenátusnak kell döntenie. Ezzel cseng össze Polgár Viktornak, a magyar külügyminisztérium szóvivőjének a nyilatkozata is. Polgár az Indexnek azt mondta, a magyar kormány továbbra is bízik abban, hogy a magyar parlament által már ratifikált szerződést Romániában is jóváhagyja az arra jogosult testület. A nemzetközi szerződések jóváhagyása a román alkotmány szerint a parlament felsőházának, a bukaresti szenátusnak a joga. Polgár szerint tehát a ratifikáció román oldalon még zajlik, ez román belügy, ebbe a magyar fél nem kíván beleszólni.

'Samogyu Ferenc' aláírása

Egyelőre tehát továbbra sem lép érvénybe a tavaly októberben kötött magyar-román egyezmény, amelyet a két külügyminiszter írt alá. (Az Adevarul Online a magyar diplomácia vezetőjét Samogyu Ferencnek nevezi, de Somogyi Ferencnek alighanem ez a legkisebb baja mostanában a Gozsdu Közalapítvány kapcsán.)

A Gozsdu-vita
A Gozsdu-vitában Magyarországnak 1953-ig nehezen volt védhető az álláspontja, addig ugyanis egy 1937-es egyezmény meg az 1920-as trianoni békeszerződés volt érvényben, és ezek szerint át kellett volna adni Romániának az alapítvány vagyonát. Magyarország a Horthy-rezsim idején előbb húzta-halasztotta az átadást, a 37-es egyezményt pedig elmosta a második világháború. A háború után a kommunista vezetés államosította a Gozsdu-vagyont. 1953-ban aztán mindkét ország kölcsönösen lemondott az egymással szemben támasztott igényeiről, ezzel a Gozsdu-vita a magyar álláspont szerint lezárult. Ettől függetlenül a Király, a Dob és a Holló utcában lévő, egykor Gozsdu Manó vagyonát képező pesti ingatlanok államosításáért a román ortodox egyház az 1989-es rendszerváltás után kárpótlást kapott.

Az egyezményben Magyarország vállalta, hogy jelentős anyagi támogatást nyújt a magyarországi és erdélyi román fiataloknak, méghozzá a Gozsdu Manó által tett eredeti alapítvány szellemének megfelelően. A magyar-román Gozsdu Közalapítvány így az eredeti Gozsdu Alapítványtól függetlenül, gesztus értékű támogatásokat folyósítana román nemzetiségű pályázóknak.

Románia kapni sem akar

Románia tehát nem adna, hanem kapna az egyezmény értelmében. Ám a bukaresti politikusok egy részének ez nem elég, mert a román ortodox egyház (BOR) úgy érzi, hogy még mindig kárpótlást kéne kapnia a pesti Gozsdu-vagyon után. Márpedig a román egyházzal szemben a politikusok nem szívesen foglalnak állást, hiába született már 1953-ban kétoldalú megállapodás Budapest és Bukarest között arról, hogy mindkét ország lemond a másikkal szembeni követeléseiről.

Ezért a bukaresti parlament leállíttatta a ratifikáció folyamatát, amelyet a román kormány egy sürgősségi rendelettel próbált előzőleg felgyorsítani.

Mindeközben a parlament szakbizottságában különösen bonyolult kérdésnek minősítették a magyar-román államközi egyezményt, így tovább halogathatták a tárgyalását, míg végül most a képviselőház nem hagyta jóvá a megállapodás szövegét, amelyet a hosszas procedúrák nyomán némileg módosítottak is.

Markó reméli, hogy a kormányoldal összeszedi magát

Ettől függetlenül a nemzetközi szerződéseket Romániában tényleg a szenátusnak kell jóváhagynia, tehát az érdemi kérdések majd csak a felsőházi tanácskozása és szavazása után dőlnek el. Az ott sorra kerülő vitáról és a majdani végszavazásról szólva Markó Béla, az RMDSZ elnöke román hírforrásoknak adott nyilatkozatában hangot adott reményének, hogy a kormányoldalnak sikerül összeszednie magát, és végül sikerre viszi az egyezmény szentesítését.

Procedúra

Az október 20-i bukaresti román-magyar kormányülésen aláírt kormányközi egyezményt a magyar országgyűlés már novemberben elfogadta, a bukaresti ratifikációs folyamat azonban elakadt. A román kormány sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta ugyan az egyezményt, de a képviselőház jogi bizottsága február 21-én elutasította ezt a lépést.

Így jutott el a rendelet a román képviselőház plénuma elé, amely február végén majdnem kénytelen volt "hallgatólagos megállapodással", automatikusan érvénybe léptetni a ratifikációt. (A szabályok szerint ez történik akkor, ha adott határidőn belül nem sikerül dűlőre jutni).

A testület akkor 15 nappal meghosszabbította a hallgatólagos elfogadás határidejét. Ezt csak úgy tehette meg, hogy átminősítette, a "különlegesen összetett jogszabályok" kategóriájába sorolta be az egyezményt. Csakhogy a kitolt határnapon, március 15-én a képviselőház jogi bizottsága olyan egyoldalú értelmező szöveggel egészítette ki a ratifikáló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a kormányközi megállapodás révén nem sérül az 1996-ban megalakult nagyszebeni Gozsdu Alapítvány tevékenységi köre. A plénum elé ezzel a kiegészítő dokumentummal együtt került most a parlamenti ratifikálást szolgáló törvénytervezet, amelyet azonban elutasított a testület.

Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: a kialakult helyzetet többféleképpen értelmezik. A konzervatív Sergiu Andon, a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint például a plénum csak azt a változatot utasította el, amelyet a jogi bizottság egészített ki az említett szöveggel. A honatya ennek alapján úgy véli, hogy az eredeti ratifikációs kormányrendelet valójában hallgatólagosan el lett elfogadva. Erről a precedensértékű szavazásról lesz még bőven vita a képviselőházban - mondta a magyar frakcióvezető.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!