Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Verespataki Szénafeszt: Sokan csak az alkoholért és a szexért jöttek

2006.08.29. 09:29
Augusztus 25-27 között zajlott a verespataki ciános bányaprojekt elleni civil kampány hivatalos fesztiválja, a Széna Fesztivál. Először 2004-ben rendezték meg, a Verespatak falu fölötti legelőn, akkor 4000 résztvevővel. A szervezők idén 15 000 látogatóra számítottak, a fesztivál kínálata bővült, a fellépők és a szervezők most is önkéntes alapon dolgoztak. Szegeden tegnap tartottak, Budapesten ma tartanak közmeghallgatást a tervezett beruházásról.

"40 együttes és 15 ezer fiatal a hegytetőn, a felhők felett, az arany felett, mindenek felett.
Egyedüli ingyenes erdélyi zenei fesztivál.
Romániában eddig nem tapasztalt méretű és erősségű civil ellenállás megkoronázója és ünnepe.
Mentsük meg Verespatakot!
Ott a helyed!"
- szólt a beharangozó.

A fesztivál honlapja szerint a Szénafeszt az egyetlen romániai fesztivál, ahol a fellépők és a közönség tudják, hogy mit akarnak: ez a civil kurázsival rendelkezők találkozóhelye. Több mint zenei fesztivál: tüntetés a környezet védelme mellett, győzelem az arany és kapzsiság fölött, és a Mentsük meg Verespatakot! kampány győzelmének szimbóluma. A fesztivál része a verespataki Alburnus Maior Egyesület fenntarthatósági programjának, amellyel az RMGC monoindusztriális projektjével szemben próbál alternatívát állítani Verespatak számára. A fesztivál szervezői között volt még a Zöld Erdély Egyesület, a Mindbomb, az Efectul Fluture, az Underdog, a Greenpeace, a Gyopár Környezetvédelmi Egyesület, a Romano G-Force Sound és a TARES Rádióamatőrők Egyesülete is.

Széna jumping
Szénadzsámping
A szervezők igyekeztek magát az eseményt is ökologikussá tenni. A műsorok újrahasznosítható emelvényeken folytak, a közönséget pedig arra kérték, hozzon saját poharat, tányért, ha nem hozott, használja újra az első műanyag söröspoharát, s a szemetet a kihelyezett tartókba gyűjtse szelektíven. A Szénafeszt a filmsátor, színház, széna-jumping, kirándulások, urban art verseny, szénaszobrászat, kirándulások stb. mellett környezetvédelmi kampányokat, előadásokat, műhelymunkákat is kínált, az új román zöld mozgalom alapító fesztiváljához méltón.

A gyakorlatban sajnos a dolgok kissé másként alakultak. Az ingyenes fesztivál és a fellépők nagy száma (sokak szerint: zenei stílusa) nagyobb közönséget csábított oda, mint maga a nemes cél. A tömeg leginkább csak úgy viselkedett, ahogy egy fesztiválon szokás. A szelektív kukák már az első órákban összekeveredtek, saját pohárból sört inni senkit nem láttam, az aktivista sátor pedig csak a legnagyobb esőben telt meg, igaz, akkor meg az előadók hangja nem hallatszott. Egy helyi szervezet és a Friends Of The Earth képviselője arról beszélt épp, hogy Romániában nagy mennyiségben termesztenek génmódosított élelmiszereket, s Románia EU-csatlakozásával a helyzet az Unióban is megváltozhat, ezért érdemes a dologra fokozottan odafigyelni.

A fesztivál honlapjának fórumán a résztvevők - a tudatos fesztiválközönség egy szelete - utólag szervezetlenségről panaszkodnak: aki akarta, az sem tudta elkapni a kampányműsorokat, filmeket az állandó elmaradások és átszervezések miatt. "Tele volt a fesztivál parasztokkal, csak az alkoholért, a botrányért meg a szexért jönnek, és ráadásul lopnak is" - írja az egyik fórumozó. Többen azt javasolják, legyen belépő.

Komolyabb kritika, hogy a fellépő zenekarok agresszívek, a kampányt támogató szövegeik szinte csak szitkozódásból állnak. Ez csak gyűlöletet gerjeszt, nem a megmentés módja, írják a résztvevők. "Azért jöttem, hogy végre aktívkodjak is valamit, de csak egy olyan fesztivált találtam, mint az összes többi. Ha már eljövünk tízezren, csinálhatnánk is valamit." Igaz, a média sűrűn közvetítette a bánya-ellenes refréneket skandáló közönséget. Mégis, a szervezők iránti összes tisztelet mellett felmerül az emberben, hogy a dolog a túlszervezés miatt melléfutott. (Korábbi résztvevők azt mesélik, az előző alkalmak kisebbek és jobbak voltak.)

Helyszíni kérdezősködésem során igen színes ideológiai skálával találkoztam a résztvevők között. Volt, aki egyenesen támogatta a bánya-beruházást, mint a munkanélküliség ellenszerét. Ennél többen voltak, akik azért ellenezték, mert a beruházó kanadai, és nem román. A legtöbben pedig bulizni jöttek, bár mellesleg tudtak a bánya-ügyről is.

A legérdekesebb a bányát megakadályozni jött emberek politikai attitűdje volt: intézményként leginkább a bankokban és magánvállalatokban bíztak, és az összes állami apparátust, intézményt és vállalatot elküldték a fenébe, kivéve a hadsereget és a rendőrséget, amelyek relatíve nagyobb tiszteletnek örvendtek. "Ezeket" - mármint a magánvállalatokat, bankokat, meg a hadsereget - "legalább ki lehet számítani" - mondták többen. A fesztivál imidzse és a fellépő zenekarok által sugallt erőszakos, vagy "rebel" attitűd, úgy tűnik, ennél a közönségnél nem egészen azzal az értelemmel bír, mint ahogy azt egy kanadai beruházó és a helyi/környezetvédelmi ellenállás konfliktusát ismerő nyugati aktivista elképzelné.

Vörös nyakkendő
Vörös nyakkendő
Persze, azt többen mondják, hogy Romániában a politikai preferenciák nyugati kategóriák szerint egészen kaotikus képet mutatnak. S a fesztivál szervezői, úgy tűnik, egyenesen oktató-nevelő szerepet szánnak a Szénafesztnek. A nyugati mintájú aktivizmus és a romániai közönség találkozása azonban ez alkalommal nem lett túl sikeres.

Magyarország részvétele a buliban

A romániai Verespatakon (Rosia Montana) Európa legnagyobb külszíni fejtésű bányáját tervezi a kanadai tulajdonú Rosia Montana Gold Corporation. A projekt Verespatak falu házai, temploma, temetője, valamint a helybeli római régészeti lelőhelyek "elköltöztetésével" járna. Külszíni fejtéssel legyalulnák a környező hegyeket, az aranyat a zúzalékból ciános technológiával nyernék ki, majd körülbelül 250 millió tonna cianidos zagyot helyeznének el egy 600 hektáros nyílt tározóban. A Maros és a Tisza vízgyűjtó területén elhelyezett tározó negyvenszer lenne akkora, mint a nagybányai, amely 2000-ben a tiszai katasztrófát okozta. Az RMGC idén nyáron nyújtotta be a bánya-projektre vonatkozó környezeti hatástanulmányt.

Az Espooi egyezmény alapján Magyarország jogosult részt venni a román fél könyezeti hatásvizsgálati eljárásában, és véleményt ad a tervezett beruházásról. Romániában és Magyarországon nyilvános lakossági fórumok zajlanak, amelyeken mindenki tájékozódhat a beruházásról, lehetséges hatásairól, kérdéseket tehet fel a román hatástanulmányt készítő szakértőknek, és hangot adhat véleményének. A greentransylvania.ro szerint a román fórumokra a beruházást tervező cég fizetett "civil" támogatókkal érkezik.

A Greenpeace Magyarországon országos aláírásgyűjtést és földvásárlási kampányt szervez. Gyurcsány Ferenc a neki felajánlott földdarabkát elutasította, de azóta több tucat ember jelezte, hogy földet vásárolna a tervezett tározó helyén. Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter augusztus elején azt nyilatkozta, elégedett az első négy nyilvános meghallgatással. Anca Boagiu integrációs miniszter szerint Romániában a terv megvitatása átlátható módon zajlik, Európában nincsen negatív visszhangja a tervezett beruházásnak, bár Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa áprilisban Bukarestben figyelmeztetett a verespataki ciántechnológiás aranykitermelés veszélyeire, és a beruházó cég alapos ellenőrzését kérte..

Persányi Miklós augusztusban többször is kijelentette, hogy a környezeti kockázatok miatt nem támogatja a verespataki bánya-beruházást, ugyanakkor a Védegylet, a Greenpeace és a Csongrád Megyei Természet és Környezetvédő Egyesület (CSEMETE) a közmeghallgatás ellehetetlenítésével vádolja a környezetvédelmi szaktárcát. Az 5000 oldalas hatástanulmányból a KVM 24-et fordított le magyarra, s a fordítás nem tartalmazza az esetleges ciánszennyeződésekre vonatkozó részt. Míg a szegediről időben, a budapesti közmeghallgatásról csak 14 nappal a találkozó előtt lehetett értesülni.

A budapesti időpont: 2006. augusztus 29. kedd 16.00 óra, helyszín: Budapest, Magyar Tudósok Körútja 2., Budapesti Műszaki Egyetem, Informatikai Épület, Kozma László, IB 028-as terem.

Közmeghallgatás Szegeden, tárgyalások Bukarestben

A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működésekor; a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos - hangzott el a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson hétfőn. A romániai Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányájának létrehozását tervező kanadai-román vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselői a beruházás részleteit és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmányt ismertették a tanácskozáson részvevő mintegy kétszáz ember előtt.

A meghallgatáson résztvevők közös vonása, hogy senki sem szeretné, ha bármilyen probléma történne a Tiszával - mondta John Aston, a RMCG környezetvédelemért felelős alelnöke. John Aston, összehasonlítva a tervezett beruházást az Aurul nagybányai üzemével, ahol a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó katasztrófa bekövetkezett, elmondta, a nagybányai gát homokból épült, a verespataki gát viszont kőből épülne, és nem egy fennsíkon, hanem egy völgyben állna, a védelmi rendszert pedig egy másodlagos gát is kiegészítené. Szemben a nagybányai beruházással itt működne egy cianid-koncentrációt csökkentő üzem, amely a mérgező anyag szintjét az uniós határérték alá csökkentené. A völgyzáró gát tervezését úgy végezték el, hogy ellenálljon egy 8-as erősségű földrengésnek és 880 milliméternyi csapadéknak, ezek együttes bekövetkezésének esélye egy a százmillióhoz - közölte az alelnök.

A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul. A tanulmány nem mutatja be teljes körűen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait. Számos ellentmondás van benne, 185-200 méter között többféle adat szerepel benne a völgyzáró gát méretéről, és az sem derül ki pontosan, hogy mennyi zagy halmozódik föl a működés során - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki arra kérte a román kormányzatot ne adja meg a környezetvédelmi engedélyt a bánya létesítéséhez.

A környezetvédelmi hatástanulmány szerint egy esetleges gátszakadás esetén a kiömlő zagy cianid-tartalma 4-5 milligramm lenne literenként; és 400 kilométert haladva, amikor a szennyezés a Maros folyón elérné a magyar határt, a mérgező anyag mennyisége 1,3 milligrammra csökkenne - közölte Malovics György, a Védegylet aktivistája. Hozzátette: ez azonban tizenháromszorosa az unió legfeljebb 0,1 milligramm literenkénti koncentrációt előíró rendelkezésének. A környezetvédelmi aktivista szerint a nagybányai katasztrófa alkalmával a zagy cianid-koncentrációja mintegy 10 milligramm volt literenként, a modellek azonban nem ezekkel az értékekkel számolnak.

A verespataki beruházás ügyében még nem ismeretes a román kormány álláspontja, a kisebbségi törvény témájában Traian Basescu államfő hosszú beszélgetés formájában vetette össze nézetét Göncz Kinga külügyminiszterrel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök viszont reményét fejezte ki, hogy a törvénytervezetet a parlament ősszel elfogadja. A magyar diplomácia vezetőjét hétfőn délután fogadta Basescu államfő és Tariceanu miniszterelnök. A találkozók után az MTI kérdésére Göncz Kinga elmondta: a kormányfő nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. Úgy tűnik, a kormánynak nincs elkötelezettsége a verespataki projekt mellett - mondta a magyar külügyminiszter, akinek ezt Basescu fogalmazta meg így. Az államfő úgy látja, hogy a román kormány nem szándékozik pozitív döntést hozni ez ügyben.

(MTI)