Oroszország közös haderőt szervez hű csatlósaival
További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
Gyorsreagálású hadtestet állítanak fel Oroszországgal a Moszkvához hűséges volt szovjet országokat tömörítő Közösségi Biztonsági Megállapodás Szervezetéhez (Collective Security Treaty Organization, CSTO) tartozó országok - Oroszország mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Üzdbegisztán és Tadzsikisztán, jelentette a CNN. A moszkvai bejelentést két nappal az évi rendes müncheni Biztonságpolitikai Csúcsértekezlet előttre időzítették.
Már ez is jelzi, hogy a döntés inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentőségű. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva a NATO-t utánozva - az Észak-Atlanti szövetség az elmúlt években állította fel saját gyorsreagálású hadtestét - saját világhatalmi pozícióját akarja hangsúlyozni, megpróbál kitörni a jelenlegi erejéhez sokkal inkább méltó regionális nagyhatalmi státuszból. Erre utal az is, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök már első nyilatkozatában a NATO gyorsreagálású erőivel azonos méretű csapat felállítását ígérte.
A NATO gyorsreagálású erője húszezer fős, Medvegyev szerint az orosz hadsereg egy hadosztályt és egy dandárt, azaz nagyjából 15 000 katonát ajánl fel a CSTO gyorshadtestéhez, jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. A gyorshadtest a tervek szerint Oroszország területén állomásozna, orosz irányítás alatt állna. Az egyelőre nem derült ki, hogy bevetéséhez - a NATO gyorsreagálású erőihez hasonlóan - kollektív döntésre van-e szükség. Az mindenesetre nem valószínű, hogy a CSTO többi tagja valóban csapatokat adna az olyan, kizárólag orosz érdekeket szolgáló akciókhoz, mint amilyen a tavalyi grúziai háború is volt.
Medvegyev orosz elnök tájékoztatása szerint a csapatokat az idegen aggresszió és a terroristák ellen, illetve természeti katasztrófák elhárítására vethetnék be.
Az orosz vezetők az elmúlt időszakban a müncheni Biztonságpolitikai Fórumot nagyhatalmi törekvéseik hangsúlyozására használták. 2007-ben Putyin akkori elnök ezen a fórumon fenyegetett új hidegháború kirobbantásával az amerikai rakétapajzs terveire reagálva. Az idei fórum az újonnan megválasztott Barack Obama világpolitikai premierje is lesz. Obama beiktatása után már utalt rá, hogy felülvizsgálná a rakétatelepítési terveket. Kérdés, hogy az oroszok szimbolikus kardcsörtetése után is inkább békülékeny hangot fog-e megütni.
Főleg annak tükrében, hogy a gyorsreagálású hadtest felállításának bejelentésével egyidejüleg Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök bejelentette, hogy országa "minden intézkedést" megindított az amerikaiak afganisztáni utánpótlásbázisául szolgáló manaszi reptér bezárására. Manasznak kulcsszerepe van az amerikaiak afganisztáni missziójában, a reptéren keresztül érkezik az amerikai csapatok és az utánpótlás java, ráadásul a reptér fontos utántöltő bázis is.
Bár a döntés abból a szempontból nem váratlan, hogy Kirgizisztánban egy ideje már beszédtéma, David Petraeus tábornok, az Irak után immár az egész közel-keleti és közép-ázsiai hadszintérért felelős amerikai katonai parancsnok szerint múlt havi kirgizisztáni látogatásán nem kapott egyértelmű tájékoztatást a reptér bezárásáról, írja a CNN.