Saját zászlajuk van a délvidéki magyaroknak
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Saját nemzeti zászlaja van péntektől a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van.
A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével pénteken ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).
Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, "jogi huncutsághoz" folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere.
Eleget tettek a törvénynek
"Ezzel eleget tettünk a törvény követeléseinek, és eleget tettünk a nemzeti egyűvé tartozás szempontjainak is" - mondta Józsa, aki szerint ezentúl ez a nemzeti jelképet kitűzhető a közintézményekben minden olyan önkormányzat területén, ahol a magyar nyelv is hivatalos használatban van (ahol magyarság lélekszáma meghaladja a húsz százalékot). Az országos kisebbségi tanács jóváhagyta azt is, hogy március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a legyen a vajdasági magyarság nemzeti ünnepe.
Józsa szerint elmozdulás történt a szabadkai magyar tanítóképző ügyében. Slobodan Vuksanovic oktatási miniszter a kisebbségi tanács ülésén elismerte, tévedésből javasolta azt, hogy az országos akkreditációs bizottság engedélye szükséges a szabadkai tanítóképző beindításához, vagyis a MNT feleslegesen kérelmezte augusztusban a testülettől a kar engedélyeztetését, mivel erre csak magánegyetemek esetén van szükség. Józsa szerint az MNT már a legelejétől ezen az állásponton volt, de azt gondolta, hogy a miniszter jól megfontolta javaslatát.
Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa közben csütörtökön olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint most már nagy biztonsággal elmondható, hogy a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző.
Évek óta tart a küzdelem
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. A vajdasági parlament még 2003-ban elfogadta az oktatási intézmény alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját, Jeges Zoltánt. Ugyanakkor a jogi huzavona és a fentebb említett félreértések miatt sehogyan sem sikerült eddig beindítani a tanintézetet. Szabadkán jelenleg is működik a zombori tanítóképző főiskola kihelyezett magyar nyelvű tagozata, az elképzelések szerint ebből nőne ki a magyar tanítóképző kar, amely az Újvidéki Egyetemhez tartoznak.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához.