Hajnalka
0 °C
14 °C

Megnyíltak a Szekuritáté dossziéi

2001.03.29. 12:23
Négy személy ismerhette meg saját, a Szekuritáténál vezetett megfigyelési dossziéját szerdán. A sokat halogatott történelmi pillanatra azért kerülhetett sor, mert 2000 tavaszán a román parlament elfogadta az átvilágítási törvényt. Az érintettek - ellentétben a magyarokkal - megismerhetik besúgóik nevét.
Közel egy évvel létrehozása után a Szekuritáté iratait ellenőrző országos bizottság - Consiliul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii - négy magánszemélynek engedélyezte szerdán, hogy saját vagy közeli rokonaik megfigyelési iratait megnézhessék. A személyeket a bizottság válogatta ki, a kérelmükben leírt indokokat figyelembe véve. Az iratokat nem cenzúrázzák, így a besúgók neve is ismertté válhat a megfigyeltek számára.

Félmillió besúgó, egymillió megfigyelt

2000 tavaszán a román parlament hosszas huzavona után elfogadta az átvilágítási törvényt, és ennek értelmében egy országos bizottságot hoztak létre, melynek egyetlen feladata a Szekuritáté iratainak ellenőrzése. A bizottság adatai szerint a kommunizmusban működő titkosszolgálatnak közel félmillió besúgója volt, akik egymillió embert mindennapjairól készítettek feljegyzéseket.

A bizottság székhelyére érkezők között volt Dorli Blaga is, aki egy közismert román filozófus-költő, Lucian Blaga lánya. Dorli Blaga férje, Tudor Bugnariu filozófiatanár megfigyelési irataira volt kíváncsi. A dosszié tanulmányozása után a sajtó képviselőinek elmondta, hogy többször is vissza fog térni, hisz férjének vaskos dossziéja van. "Több száz oldalon keresztül jegyzik telefonbeszélgetéseinket is, ez azt jelenti, hogy poloska volt minden egyes szobában" - nyilatkozta a hölgy. "Leírják, hogy mikor keltünk, mikor ettünk, mikor írtunk, mindent." Dorli Blaga szerint egyes jelentések hemzsegnek a helyesírási hibáktól, ami a besúgók intellektuális szintjét jellemzi.

Viccei miatt tették tönkre az életét

Az első kérelmezők között szerepelt Constantin Badea is, aki az Oltcit autógyár alkalmazottja volt. A férfit két és fél évre több munkatársával kiküldték Franciaországba dolgozni, de Badeát másfél év után hazahívták. Mint az saját iratainak tanulmányozásakor kiderült, egyik Franciaországban dolgozó munkatársa "súgta be" a Szekuritáténak. Az iratban foglaltak szerint azért haragudtak rá, mert Ceausescuról szóló vicceket mesélt. Valóban irigykedtek rá, mert Franciaországban jól dolgozott, megbecsülték, és nagyobb fizetéséből autót, üdüléseket engedhetett meg magának - mondja Badea. "A besúgók egy része már halott, a többiek pedig egy másik városban laknak, de nem állok rajtuk bosszút. A gyermekeim, unokáim miatt akartam megismerni azokat, akik tönkretették az életemet" - fejezte be a férfi.

A Stasi irattárai megnyíltak

A keletnémet titkosrendőrség, a Staatssicherheit (ismertebb nevén Stasi) irattára az elsők között nyílt meg Kelet-Európában. A berlini fal 1989-es leomlása után megfogalmazott követelések értelmében az NDK első demokratikusan megválasztott parlamentje már 1990-ben határozatot hozott erről. A Szövetségi Parlament pedig 1991 végén fogadta el a "Stasi-irattörvényt". A törvény értelmében megalakított Gauck Hivatalhoz több mint egymillió aktavizsgálási kérelem érkezett. A levéltáron belül 1992-ben szervezték meg a képzési és kutatási osztályt 13 tudományos kutatóval. Ez az osztály gondozza az intézmény kiadványait.

A németekhez hasonlóan a csehek is engedélyezik az állampolgáraik számára, hogy hozzáférjenek a titkosszolgálati aktáikhoz. A Cseh Köztársaságban azt is törvény tiltja, hogy régi besúgók politikai tisztségeket töltsenek be.