Belgrád a jövő év március 31-től hívhatja le a segélyt, amennyiben teljesítette a szóban forgó feltételeket.
A költségvetési törvény szövegének értelmében a bírósággal folytatott együttműködés annyit jelent, hogy Belgrádnak biztosítania kell a törvényszéki nyomozóknak a hozzáférést a szükséges dokumentumokhoz, és ki kell adnia a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt személyeket. A kongresszus további feltételként szabta meg a boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény maradéktalan végrehajtását. Szerbiának meg kell szüntetnie a pénzügyi, politikai, biztonságpolitikai és más jellegű támogatást a boszniai szerb köztársaságnak. Ugyancsak a pénzügyi segély feltétele az, hogy Belgrádnak tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, és szabadon kell bocsátania az összes politikai foglyot.
Az ultimátumszerű követelés csak Szerbiára vonatkozik, Montenegróval szemben nem támaszt ilyen feltételeket az amerikai törvényhozás.
Reagálva a kongresszusi döntésre Zoran Djindjic szerb kormányfő közölte: a kabinet mindent megtesz, hogy teljesítse a feltételeket, s hogy Szerbia demokratikussá váljon. - Nem ugorhatjuk át saját árnyékunkat, de felgyorsítjuk azokat a folyamatokat, amelyekre utal az amerikai kongresszus - mondta Djindjic.
Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter a kongresszusi döntés kapcsán kijelentette, hogy állami érdek a hágai bírósággal folytatott teljes együttműködés, és az országnak semmi oka sincs arra, hogy háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket védelmezzen. - Áprilisig elég idő van arra, hogy javuljon az együttműködést Hágával - tette hozzá Zivkovic.