Árpád
-2 °C
9 °C

Megválasztották Koszovó új elnökét

2006.02.10. 15:58
Harmadik nekifutásra választottak elnököt a koszovói albánok. Az egyetlen jelölt, Fatmir Sejdiu az első két fordulóban nem tudta megszerezni a szükséges kétharmados többséget.

A koszovói parlament pénteken megválasztotta az 54 éves Fatmir Sejdiut a tartomány új elnökének, a január végén elhunyt Ibrahim Rugova helyére.

Sejdiu, egyetlen jelöltként, a harmadik fordulóban lett elnök, miután az első két szavazási fordulóban nem sikerült megszereznie a szükséges kétharmados többséget. A harmadik fordulóban Sejdiu megválasztására 80, ellene 12 képviselő szavazott, 17 szavazat érvénytelen volt. A koszovói parlament 120 fős, de egy albán képviselő nem vett részt a voksoláson, amelyet a tíz koszovói szerb honatya bojkottált.

Koszovó a szerb erők és a koszovói albán szakadárok közötti 1998-99-es konfliktus vége óta ENSZ-közigazgatás alatt áll.

Sejdiu pályafutása

Sejdiu mindig a szerbiai tartomány függetlenségi törekvéseit jelképező, karizmatikus Rugova közeli és hűséges szövetségese volt. Az 54 éves politikus is a békés ellenállást támogatta a volt Jugoszlávia egykori erős emberével, Slobodan Milosevićcsel szemben az 1989 óta tartó, 1998-99-ben népirtásba torkolt koszovói konfliktusban.

"Folytatni fogom Rugovának a Koszovó függetlenségével kapcsolatos elképzelését" - jelentette ki Sejdiu megválasztása előtt. "Azt szeretném, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Koszovó függetlenségét" - hangsúlyozta Sejdiu, aki feltehetően a szerb küldöttséggel első ízben február 20-án találkozó koszovói albán delegáció élén is Rugova utódja lesz. "Koszovó intézményei és állampolgárai eltökéltek a demokratikus társadalom építésére és a független állam létrehozására" - hangoztatta.

Már csak formálisan szerbiai tartomány
Koszovó, amelyet az 1999-es NATO-bombázások után ENSZ-közigazgatás alá helyeztek, ma már csak formálisan szerbiai tartomány - írja az MTI. Belgrád azonban továbbra is a szerb kultúra bölcsőjének tekinti, és nem hajlandó lemondani a Koszovó feletti hatalom jogáról.

Még ha a tartomány lakosságának több mint 90 százalékát kitevő albánok túlnyomó többsége a függetlenség lelkes híve is, Sejdiu mérsékelt hírében áll. Hajlandó a szerb hatóságokkal is tárgyalni, akik viszont elutasítják a párbeszédet a fegyveresek egykori vezetőivel, például Hashim Thacival, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt vezetőjével, a Koszovói Demokrata Párt elnökével.

Mérsékelten földalatti

Sejdiu 1989-es megalakulása óta a kormányzó Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) főtitkára . Megválasztásáig a párt parlamenti frakcióját vezette. 1991-ben ő volt a kulcsembere a függetlenségről tartott népszavazásnak, amelyet Belgrád óta azóta sem ismert el, de amely első ízben tett tanúbizonyságot a nemzetközi közösség előtt a koszovóiak szilárd függetlenségi törekvéseiről.

A Rugova által szervezett, a szerb rendszer elleni passzív ellenállás évei alatt Sejdiu párhuzamos földalatti intézményeket - elnöki hivatalt és parlamentet - szervezett, amelyeket Belgrád soha nem volt hajlandó elismerni. Sejdiu egy Podujevo közeli észak-koszovói faluban született, nős, három fiú édesapja. Az albán és a szerb nyelven kívül franciául és angolul beszél, a jogtudományok doktora, jogot oktatott a pristinai egyetemen. A doktorátus megszerzése után Franciaországban és az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat, fő szakterülete a jogtörténet.