Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Hágai összefoglaló: Milosevics formába lendült

2002.02.26. 15:42
Szlobodan Milosevics perének második hetében minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy hosszú és kemény tárgyalás vár a Carla Del Ponte vezette nemzetközi ügyészségre Hágában. Míg nyitóbeszéde végén a volt szerb elnök a nyugati hatalmakat vádolta meg Jugoszlávia szétverésével és az etnikai feszültség szításával, addig a tanúmeghallgatások során számos részsikert ért el. Az ügyészség első tanújának keresztkérdések sorára kellett felelnie, második tanúját pedig a bíróság kizárta a tárgyalásból.
A Nyugat gerjesztette az etnikai feszültséget Horvátországban és Boszniában - állította Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnök háromnaposra nyúlt pernyitó beszédének hétfői zárnapján. Mint mondta, evvel a nyugati hatalmak célja a Jugoszláviához és a Szovjetunióhoz hasonló többnemzetiségű kommunista államok szétverése volt.

Szerbia békét akart

A Jugoszlávia területén zajló háborúkat a nagy nyugati hatalmak ösztönözték, mert céljuk nem a béke, hanem az új kolonializmus volt - mondta Milosevics. A boszniai háborúról beszélve elmondta: Szerbia nem volt hadviselő fél. Állítása szerint mindent megtett a testvérek között zajló "őrült háború" leállításáért.

Nem támogatta a boszniai szerbeket

A vádat, hogy bármilyen formában támogatta volna a boszniai szerbeket, nonszensznek minősítette. Ez utóbbi tükrében érthetetlen, hogy a háború idején miért követett el mindent annak megakadályozására, hogy ENSZ-megfigyelők érkezzenek a jugoszláv-boszniai határra, illetve nehezen magyarázható a sorozott jugoszláv katonaság - jelentős számú vajdasági magyarral a soraiban - boszniai jelenléte.

A per folytatásában a nemzetközi ügyészség első tanúinak meghallgatása következett. Az elsőként meghallgatott Mahmut Bakallira - Koszovó egykori kommunista vezetőjére - Milosevics keresztkérdések tömegét zúdította - célja a tanú szavahihetőségének megkérdőjelezése volt. Milosevics kérdéseinek nagy része Bakalli állítólagos a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK) fűződő viszonyára utalt. Ez utóbbi vádat Bakalli határozottan visszautasította.

Részsikerek

Az ügyészség második tanújával szemben Milosevics azonban sikerrel lépett fel. Kevin Curtis, a nemzetközi ügyészség egyik nyomozója ezernél több koszovói albán tanúvallomását kívánta a bíróság elé tárni. Milosevics tiltakozására azonban Richard May bíró, az eljáró tanács elnöke azonban elutasította a tanú meghallgatását, mondván, a vallomás közvetett információkon alapul.

A tárgyalás elmúlt hete tehát bebizonyította, hogy bár Milosevics nem ismeri el a bíróságot, és ezért nem is fogadott fel védőket - Milosevicset az ügyészség által kirendelt védők képviselik - , nem fogja megkönnyíteni az ügyészek dolgát. Mostani teljesítménye joggal aggaszthatja Carla Del Ponte főügyészt. A per a héten a koszovói mészárlások szemtanúinak meghallgatásával folytatódik.