Judit
-2 °C
8 °C

Szabadítsátok ki Szlobót!

2001.10.21. 18:45
A vádak ejtését és Milosevics azonnali szabadlábra helyezését kérték a hágai Nemzetközi Törvényszéktől az exelnök kirendelt védői, akik védencükhöz hasonlóan megkérdőjelezik Hága jogait. A vád írásban válaszol a védelem felvetéseire, míg a tárgyalásra október 29-én kerül sor, amikor Milosevicsnek harmadszor kell személyes meghallgatáson részt vennie.
Tiltakozásukat fejezték ki a Nemzetközi Törvényszék alapításának és fennhatóságának törvényességével kapcsolatban Milosevics törvényszék által kirendelt védői, Mikail Wladimiroff, Steven Kay és Braniszlav Tapuskovics. Érvelésükben a jugoszláv exelnök által már augusztusban is hangoztatott érvekre hivatkoznak.

Törvénytelen, igazságtalan és jogsértő

Alapvetően Milosevics azon érveinek elfogadását kérik, miszerint törvénytelenül alapították meg a Hágai szervezetet, hiszen azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) és nem a Közgyűlés alapította. Azt is felhozzák, hogy a bíróság nem ad lehetőséget fair eljárásra, nem védi alapvető jogait és hogy a hatóságok törvénytelen módon fogták el és adták ki a Törvényszéknek.

A három védő vélemény szerint a bíróság törvényességét annak ellenére is vizsgálni kell, hogy erről már döntött a Felebviteli Tanács, melynek megállapítása szerint a bíróság jogszerűen működik. A Felebviteli Tanáccsal szemben azt kifogásolja Milosevics és védői, hogy tagjai a Törvényszék eljáró bírói.

Beszélni akar

A főügyész függetlenségét is kérdőre vonta Milosevics. Védőinek érvei között szerepel, hogy az ENSZ BT Carla del Ponte főügyészt kérte fel a koszovói erőszakos cselekmények kivizsgálására, amelyek a Törvényszék hatáskörébe is eshetnek. A függetlenség megsértésének tényállása akár a vád ejtéséhez is vezethet - áll a beterjesztett kérelemben.

A védők szerint az exdiktátor szabadságjogai sérülnek azzal, hogy a főügyész megtiltotta számára a kapcsolattartást a médiával, miközben a törvényszék illetékesei kommentálhatták a vádiratot. Milosevicsnek így érdekében állna álláspontjának és tisztességének védelme érdekében a nyilvánosság tájékoztatása nézeteiről a vádirattal kapcsolatban.

Kiadta, nem adta, feladta

Védencük - véleményük szerint - törvénytelen kiadatásával kapcsolatban fontosnak tartják a kirendelt védők, hogy a kiadatási és letartóztatási kérelmekkel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, és nem a Milosevicset végül kiadó Szerb Köztársaság szerveihez fordult a Törvényszék. Szerbiára nézve nem állt fenn kötelezettség Milosevics kiadatására, hiszen Belgrád nem tagja az ENSZ-nek.

Ez az állításuk semlegesítheti másik kifogásukat, miszerint Jugoszlávia törvényei nem tették lehetővé Milosevics kiadatását, illetve az azt lehetővé tévő passzus éppen felebezés alatt állt.