Orsolya
7 °C
17 °C

Slota az európai békét félti Trianon örököseitől

2007.06.05. 14:34
Az Európai Unió feladata lenne, hogy hivatalosan deklarálja a trianoni döntés betartásával kapcsolatos kötelességeket - nyilatkozta a dokumentum aláírásának évfordulója kapcsán a pozsonyi kormánykoalícióz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, aki a békét félti.

A Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap szerint Ján Slota kijelentette, "a trianoni egyezmény megkérdőjelezése az Európai Uniót és a közép-európai békét egyként veszélyezteti", ezért Brüsszelnek lépnie kellene. Az SNS kezdeményezni fogja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban bejegyzett, az SNS-hez hasonló nemzeti pártok üljenek asztalhoz, és tegyék meg az első lépést. Ennek nyomán az érintett kormányok léphetnének Brüsszel felé a trianoni döntés rendelkezéseinek betartatása érdekében.


Jan Slota félti a Trianont

A lap a hétfői budapesti megmozdulások kapcsán megszólaltatja Boris Zalát, a vezető szlovák kormánypárt, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnökét, a parlament külügyi bizottságának elnökét, aki úgy látja, ha az Európai Unió és az Európai Bizottság is állásfoglalásban mondaná ki, hogy etnikai követelések alapján a határok nem módosíthatók, akkor azzal "nyugalmat teremtene Európa légkörében". Zala azonban emlékeztetett arra, hogy a trianoni revízió gondolatát egyetlen európai politikai párt sem vetette fel.

Duray vetette fel?

A HN szerint a Trianonnal kapcsolatos társadalmi vita gondolatát a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke, Duray Miklós vetette fel a hét végi megemlékezések egyikén, amikor Várpalotán arról beszélt, hogy a magyar nemzetet egybetartó szálakat a trianoni döntéssel nem tudták szétszakítani. Duray a lapnak azt nyilatkozta, hogy a térségünkben "az egyik térfélen tartósan a csalódottság, a másikon a tartós félelem van jelen, s ezek folyamatosan kiegészítik egymást".

Berényi József, az MKP külpolitikai kérdésekben illetékes alelnöke ezzel szemben úgy tekint a trianoni dokumentumra, mint "egy történelmi tényre", amelynek legfontosabb következménye az volt, hogy az utódállamot, Csehszlovákiát kötelezte, törődjön az elcsatolás nyomán kisebbségbe került magyar közösséggel. Személy szerint "igyekszem ügyelni arra, hogy ennek a kötelezettségének Szlovákia is eleget tegyen" - idézi Berényit a lap.

A HN hasábjain Pavol Haulík szlovák szociológus emlékeztet arra, hogy a kommunizmus évtizedeiben a trianoni kérdés tabu volt. Ma viszont, amikor már nem így van, oktalanság lenne azt gondolni, hogy a döntést megélők nemzedékének kihalásával a trianoni következmények csak úgy "kiszellőznek a fejekből," hiszen mindez a "nemzedékről nemzedékre öröklődő kollektív emlékezet része".