Judit
-2 °C
8 °C

Űrtragédiák 1967-2003

2003.02.01. 18:53
Égés, fulladás, fékezetlen becsapódás, robbanás. Az amerikai-orosz űrverseny minkét oldalon szedett áldozatokat, de az űrhajózás ma sem kevésbé veszélyes üzem.
1967 január 27-én a NASA próbavisszaszámlálást végez az Apollo 1-gyel. A teszt során tűz üt ki a kabinban, amelyben három asztronauta veszíti életét.

A Szojuz 1 roncsa
Tombol az űrverseny: pár hónappal később, 1967 áprilisában a szovjetek űrhajója, a Szojuz 1 tizennégyszer kerüli meg a Földet - miközben rendszerei egymás után leállnak. Vlagyimir Komarov feleségével beszélget, mielőtt kabinja fékezés nélkül becsapódik Orszk városka közelében.

1971 június 30-án sima földetérés után a mentőegységek holtan találják a Szojuz-11 legénységét. A hivatalos jelentés szerint a tragédia oka, hogy leérés előtt húsz perccel kinyitott a légnyomáskiegyenlítő szelep - az orosz űrhajósok nem viseltek szkafandert a kabinban, így szinte azonnal megfulladtak.

Az orosz űrakutatás legnagyobb büszkesége a Mir űrállomás hosszú története vége felé többször is közel sodródott a katasztrófához. A Mir végül anélkül semmisült meg, hogy bármilyen halálesethez köze lett volna.

A NASA 1986 január 28-án veszítette el első űrrepülőgépét. A Challenger a kilövését követő 73 másodpercben semmisült meg, miután a hordozórakéta jobb oldali szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétája egy tömítés hibája miatt 16 kilométer magasságban felrobbant. Fedélzetén hétfős legénység tartózkodott, közöttük egy civil utas, Sharon Christa McAucliffe, akit tizenegyezer jelentkező közül választottak ki.

2003 február elsején a Columbia űrrepülőgép leszállás közben darabokra hullik. A hét fős legénység sorsa ismeretlen.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!