Miklós
-7 °C
4 °C

A kormány hajlandó egyeztetni a státustörvényről

2001.11.29. 10:19
Az erdélyi Krónika című napilap ismerteti Orbán Viktor levelét, amely a román miniszterelnök, Adrian Nastase státustörvénnyel kapcsolatos felvetéseire reagál. A magyar kormány hajlandó a törvény egyes előírásait a román féllel megtárgyalni. Közben Iliescu elnök visszafogottabb hangnemre váltott a Hargita és Kovászna megyék körül kialakult politikai botrány ügyében.

A magyar kormány többek közt a munkavállalás, az utazási kedvezmények és a magyar hozzátartozói igazolvány kérdésében is hajlandó tárgyalni a román féllel a kedvezménytörvény kapcsán, a többi területen nem érdemes változtatni - írta csütörtöki számában a Krónika című erdélyi újság.

A magyar nyelvű napilap részletesen ismertette azt a levelet, amelyben Orbán Viktor magyar miniszterelnök válaszolt Adrian Nastase román kormányfőnek a kedvezménytörvény módosítását szorgalmazó román javaslatokra.

Magyarország ne kérdőjelezze meg Trianont

Iliescu visszakozik
Ion Iliescu román államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Iliescu szerint a két magyarlakta megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". A román államfő a múlt hét elején még megalapozottnak tekintette azokat a véleményeket, melyek szerint a román állam elvesztette autoritását a térségben.
A román fél többek között azt kérte, hogy a magyar fél törölje a törvény bevezetőjéből azt, hogy a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". Bukarest emellett elvárja, hogy a magyar kormány hivatalos nyilatkozatban rögzítse: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni szerződéseket.

A lap által ismertetett magyar válasz szerint a törvény a "nemzet" kulturális felfogására alapoz, a szomszédos államokban élő magyarok a magyar nyelvhez, kultúrához tartozónak vallják magukat, anélkül azonban, hogy ez politikai köteléket jelentene az anyaországgal. A levél emlékeztetett arra, hogy Magyarország a szomszédjaival kötött szerződések révén - így a magyar-román alapszerződésben is - nemzetközi kötelezettséget vállalt a trianoni szerződést illetően.

A magyar kormányfő levele felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény által nem említett országokban élő magyarok túlnyomó többsége magyar állampolgár, így ők élvezhetik mindazon jogokat, amelyeket a Magyarországon élő állampolgárok élveznek. Azok a magyarok, akik nem a felsorolt országokban élnek, saját szabad elhatározásukból hagyták el Magyarországot és az őket befogadó országban nem számítanak nemzeti kisebbségnek.

Az oktatás kérdése

A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell oly módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén.

A magyar válasz szerint nem húzható pontos határvonal a kultúra és oktatás között. Ezen kívül a romániai magyarság 7,1 százalékos számarányához képest a közép- és felsőfokú oktatásban a magyarul tanulók alulképviseltek, és ez további lépéseket tesz szükségessé. A kulturális javak megszerzésében segítenek például a törvény biztosította utazási kedvezmények.

Marad a "magyarigazolvány" elnevezés

Végül, a magyarigazolvánnyal kapcsolatos kifogásokkal szemben a magyar kormány kifejti, hogy a "magyarigazolvány" elnevezést más államok gyakorlat sugallta. Az igazolvány csak a törvénybe foglalt jogosultságok érdekében vehető igénybe, és a kérelmező egyetértése alapján adják ki

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!