Miklós
-7 °C
2 °C

Emberi fajnemesítés

2001.05.26. 16:50
Az eugenetika (vagy eugénia, fajegészségtan) áltudományába burkolódzva a század elején emberek tízezreit vetették alá a kényszerű sterilizációnak. A statisztikák szerint ugyanis az alacsony származású, kétes körülmények között élő, alkoholista és bűnöző "hajlamú" családok jobban szaporodnak, mint a művelt, jó modorú, tehetséges családok. "Félő" volt így, hogy az emberi faj elkorcsosodik, megbutul, és a megállíthatatlan folyamat végeként elpusztítja önmagát. Hazánkban is léteztek hasonló törekvések, de több nyugati országgal szemben nálunk végül nem készült eugenetikai törvény.
Kínában a sterilizáció a mai napig fontos eszköz a hatóságok kezében. A cél: a lakosság túlzott elszaporodásának meggátolása. A tudomány bűvöletében élő Amerika volt az első a világon, ahol fajegészségtani törvényeket vezettek be és alkalmaztak, persze még a századelőn. Az amerikai példára a dánok, a svájciak, a skandináv államok és a németek is megpróbáltak "nemesebbé lenni fajukban".

A negatív eugénia a gyakorlatban sterilizáció

A Legalkalmasabb család verseny nyertese
A századeleji eugenetika képviselői az alkoholizmust, bűnözést, prostitúciót, elmebetegségeket gének által örökített hibának gondolták. Ezek megoldását a gének örökítésének megakadályozásában, tehát a negatív eugénia alkalmazásában, a sterilizációban látták. A sterilizáció kifinomult eszköznek bizonyult, a férfiak esetében a kasztráció volt hosszú ideig a "nemesítő beavatkozás".

A eugenikai sterilizációt sok esetben használták azok esetében is, akik az akkori társadalom számára túlzottan aktív szexuális tevékenységről adtak tanúbizonyságot. Nemcsak a szexuális bűnözőket, hanem a szexuális promiszkuitás jeleivel ellátott embereket is sterilizációra kényszeríttettek A gyakorlatot hosszú időn át folytatták, annak ellenére, hogy a későbbi tanulmányok bebizonyították: a nemi vágyat és a libidót a sterilizáció nem befolyásolja, és az alkoholizmus, a bűnözés vagy a prostitúció sem örökölhető génhiba.

A Carrie Buck-ügy
Az első virginiai, akit sterilizációra kiválasztottak, egy tizenhét éves lány, Carrie Buck volt. A lánynak volt egy nemi erőszak következtében született kislánya, férje nem volt, és az anyja egy gyengeelméjűek ápolására fenntartott állami intézmény lakója volt. A szakértők szerint Carrie és anyja a gyengeelméjűség és a szexuális promiszkuitás egyértelmű jeleit hordozták magukon, és azt feltételezték, hogy a kislány is örökölte ezeket a vonásokat. A frissen elfogadott törvény tesztelésére törvényszéki eljárást követően sterilizálták a lányt. A bírói ítélet jelszóvá emelkedő szavai: "Három generációnyi imbecilis épp elég". Az ügy a kényszeríttet sterilizációk sorozatát indította el. Az újságok arról cikkeztek, hogy a beavatkozással milyen sok költségvetési pénzt takarítottak meg. A sterilizáció elrendelésére már külön formanyomtatvány is létezett. Az 1970-es évekig Amerikában közel 60 ezer embert kényszeríttetek sterilizálásra.

Eugenetika az Egyesült Államokban

Az eugenetika igazi hazájának az Amerikai Egyesült Államok bizonyult. Az első tudományos intézet az Eugenics Records Office 1910-ben alakult, vezetője Harry Laughlin volt. Laughlin első nagy projektje a Modell Törvény kidolgozása volt, mely a társadalomba beilleszkedni képtelen emberek sterilizációját engedélyezné. A törvény alanyai gyengeelméjűek, őrültek, gyilkos hajlamúak, epilepsziások, iszákosok, kóros betegek, vakok, süketek, torzultak, árvák, csavargók, hajléktalanok és a koldusok voltak.

1923-ban az Eugenics Record Office helyét az USA-ban az American Eugenics Society vette át. Az 1930-as évek elején 29 amerikai államban volt eugenetikai egyesület, 379 főiskolán külön kurzuson oktatták. Az American Eugenics Societynek inkább a propaganda, mint a tudományos kutatás volt a célja. Számos konferenciát, szemináriumot szerveztek, vásári kiállításokat, versenyeket támogattak, eugenetikáról szóló esszé- és prédikációpályázatot hirdettek meg. A vásári kiállításon érdekes verseny volt a Legalkalmasabb család. A nyertes családról készített fénykép mindet elárul.

Az első sterilizációs törvényt már 1907-ben megalkották Indiana államban. 1924-ig közel háromezer embert sterilizáltak a kényszerítő törvények alapján, többnyire Kaliforniában. Ebben az évben fogadták el Virginiában is a sterilizációs törvényt, a jogi szabályozás elsődleges célja a gyengeelméjűeket ápoló állami intézmények költségvetésének csökkentése volt. Számos államban a törvény nem kényszerítő, hanem önkéntes sterilizációt tett lehetővé. Az önkéntesség hiánya esetén a sterilizálni kiválasztottakat rábeszéléssel, sokszor jogi úton próbálták a nemzőképesség elvesztésére rábírni.

Eugenetika, fajegészségtan
A meghatározások szerint az eugenetika az öröklődő emberi betegségek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó tudományterület. Lehetőségei: felderíteni a betegség veleszületett mivoltát családfa-analízis segítségével. A genetikai tanácsadáskor tudatják az érintett házaspárral a betegség átadódásának valószínűségét. Pozitív eugénia: az előnyös genotípusok szaporodását serkenteni; negatív eugénia: a hátrányos genotípusok szaporodását csökkenteni. Első és legfontosabb képviselője Francis Galton (1822-1911), Darwin unokatestvére. Az általa megfogalmazott filozófiai eszme szerint az emberiséget azzal kellene jobbítani, hogy az egészséges és erős emberek több utódot hozzanak a világra. Galton pozitív eugéniáról beszélt. A tudomány az 1900-as évekig lassan fejlődik, ám Mendel 1865-ben megfogalmazott öröklődési alaptörvényeinek - ami később hibásnak bizonyult - újrafelfedezése után látványos fejlődésnek indult.

Európában az északi országok jártak elöl

Svédországban 1934 és 1976 közt volt érvényben sterilizációs törvény, amely az alanyt beleegyezése nélkül ivartalanította, ha elmebetegségben szenvedett. 1997-ben a svéd sajtó "feltárta" az ügyet, közfelháborodást okozva. A kormány vizsgálóbizottság felállítására tett ígéretet. Svájc egy kantonjában két orvos igazolására volt szükség a sterilizációhoz: 1929 és 1985 közt 187 embert ivartalanítottak akaratuk ellenére. Dániában 1929-ben született hasonló rendelkezés, de itt az alany hozzájárulása is szükséges volt. Norvégiában, Finnországban viszont a "közérdektől" tették függővé a beavatkozást. A két északi országban 1976-ig, illetve 1970-ig volt érvényben a törvény.

A hitleri Németországnak külön "kapóra jött" az amerikai sterilizációs tervezet: kidolgozóját, Harry Laughlint 1936-ban a heidelbergi egyetemen "a faji tisztítás tudományában" végzett munkájáért ki is tüntették. A német törvény az ő terve alapján készült el, és 1945-ig 350-400 ezer ember ivartalanításához nyújtott jogalapot.

Kínában népességkontrollra használják

Kínában számos módszerrel próbálják megakadályozni a népesség elszaporodását. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága 1998. június 10-én hallgatott meg egy asszonyt, aki egy kínai családtervező központban dolgozott. Az általa leírt eljárás szerint minden terhességre megszülési, illetve nem megszülési bizonyítványt állítanak ki. A nem megszületési bizonyítványt birtoklóknak - vagyis akik számára nem engedélyezett a szülés - abortuszra kell jelentkezniük, és annak elvégzése után sterilizálják is őket. Az abortuszt a terhesség minden fázisában elvégzik, 12 hetes határ nem létezik.

Virginiai sterilizációt elrendelő űrlap részlete
A törvény szerint a 18 éves lány már felnőtt, ám házassági engedélyt csupán 20 éves korában kaphat. Így a Gao asszony által ismertetett esetben egy 19 éves terhes lányt a hatóságok abortuszra kényszeríttettek, és ráadásul 10 ezer jüan pénzbírságot róttak ki rá. Az sem jelentett akadályt, hogy a terhesség már a kilencedik hónapban volt. A gyakorlatban az előrehaladott korú magzatokat, mielőtt az anyából kivennék, injekcióval megölik. Sokszor az anya rokonait is megbüntetik, házukat sokszor büntetésképp buldózerrel bontják le. A leányanyát pedig sterilizálják.

Minden nőről, aki egy családtervezési központban megfordult, részletes és fényképpel ellátott kartotékokat állítanak össze, és havonta a nyilvánosság elé tárják. Így mindenki tudhatja, kinek született már gyermeke, hány abortusza volt, illetve sterilizálták-e vagy sem. A több gyermek megszülése gyakorlatilag nem tiltott, de az előírások szerint az engedettnél több gyermekkel rendelkezőknek óriási, az átlagfizetésnek a négy-ötszörösét meghaladó adót kell befizetni. A szülési szabályozást megszegők egyes tartományokban nem kaphatnak jogosítványt, útlevelet, kölcsönt a banktól, és nem vásárolhatnak földet. A rendelkezések tartományról tartományra eltérőek.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!