Meghalt Pinochet haverja, a paraguayi ex-diktátor
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Szerdán kilencvenhárom éves korában, anélkül, hogy valaha is elítélték volna, meghalt Alfredo Stroessner tábornok, aki 35 évig (1954-től 1989-ig) állt Paraguay élén. Stroessnert egy katonai puccs döntötte meg, majd Brazíliába menekült, hogy elkerülje az emberiesség elleni bűnökért való felelősségre vonását. Stroessner egyébként maga is puccsal került hatalomra 1954-ben, és azután sokáig a térség egyik erős embere volt. Nyolc alkalommal szerezte meg ezután az elnöki mandátumot, igaz, a választások szabályosságát mindig is kétségbe vonták, írja róla francia Le Monde.
17 éves korától a hadseregben
Alfredo Stroessner 1955
Paraguay Stroessner haláláig többször kérte Brazíliától az ex-diktátor kiadatását, akit emberek százainak meggyilkolásával és eltűnésével/eltüntetésével vádolnak hazájában.
Alfredo Stroessner 1912. november 3-án született Encarnaciónban, 350 kilométerre délkeletre Asuncióntól, Paraguay fővárosától. Apja német, pontosabban bajor származású volt, anyja paraguayi. 17 évesen lépett be a hadseregbe, pontosabban a katonai akadémiára, ahol 1932-ben alhadnagyként végzett. Tüzérségi tisztként szolgált ezután az úgynevezett Chaco-háborúban, amelyet Paraguay 1932-35-ben vívott Bolíviával.
Olajcégek háborúja
A háború a hatalmas ásványkincs-vagyonnal rendelkező Gran Chaco-területért folyt, s a küzdelemből végül a Shell Oil és Argentína által támogatott miniállam, Paraguay került ki győztesen, és tulajdonképpen megduplázta a területét. Paraguay a Gran Chaco régió háromnegyedét szerezte meg a Standard Oil (manapság az Exxon nevet használja ez a Rockefeller-alapítású olajcég) pártfogoltjától, Bolíviától, írja a Wikipédia.
De térjünk vissza Stroessnerre! Ezután folyamatosan emelkedik a ranglétrán és ezredesi fokozatot ér el Hirinio Morinigo (1940-48) diktatúrája idején. Az 1947-ben kitört polgárháborúban Stroessner súlyos cselekményeket követett el a Le Monde szerint.
Puccs puccs hátán
Vezérkari főnökké 1951-ben emelkedett, éppen akkor, amikor az országot teljesen eluralja a bizonytalanság. A katonai kormányzatok egymást követik, 1954. május negyedikén aztán Stroessner ideje is eljön: puccsal dönti meg Federico Chavez elnök uralmát, és saját pártja nevében, a Parti Colorado segítségével irányítani kezdi a dél-amerikai országot.
Két választáson is egyedüli jelöltként "méretteti meg" magát ezután Stroessner: az elsőre mindjárt 1954-ben sor került, a másodikra 1958-ban.
Paraguay történetének legbrutálisabb rendszere
Paraguay történetének - amelyet az ország függetlenné válásától, 1811-től számítanak - legbrutálisabb rendszerét építette ki ezután Stroessner tábornok, írja róla a francia elemző. Állítólag ezer de lehet, hogy 3000 embert öletett meg uralma alatt, illetve ennyien tűntek el Paraguayban 35 éves kormányzása idején.
Stroessner uralma alatt több mint kétmillió paraguayi menekült külföldre, ennek részben politikai, részben pedig gazdasági okai voltak. Stroessner a hetvenes években részese volt annak a Condor-tervnek, amely az ellenzékiek elleni fellépést hangolta össze a chilei, az argentin, a brazil, a bolíviai, az uruguayi és a paraguayi diktatúrákban. A Wikipédia szerint az amerikaiak által is támogatott Operación Cóndor része volt a Dél-Amerikában élő rendszerellenes erők megfékezése. Ám számos politikai gyilkosságot hajtottak végre Olaszországban, Franciaországban, sőt magában az USA-ban, Washingtonban is a speciális különítmények, amelyeket Stroessner és a chilei diktátor Pinochet képeztetett ki.
Az amerikaiak pénzelték
A Le Monde szerint Stroessner kormányzatát az Egyesült Államok pénzelte, csak ennek köszönhető, hogy három és fél évtizedig hatalmon tudott maradni.
Stroessner uralma alatt valódi, csak Kelet-Európában - és manapság leginkább Türkmenisztánban - ismert személyi kultuszt alakított ki. Utcákat, tereket, kórházakat, iskolákat neveztek el róla. Hatalmi bázisát szervezett bűnbandák adták, amelyek az amerikai pénzügyi segélyeken kívül drogkereskedelemmel, lopott autókkal foglalkoztak. A szélsőjobboldali "vállalkozók" tömkelege jutott el ekkor Paraguayba, ahová a más országokban elkövetett bűncselekményeik miatti felelősségre vonás elől menekültek.
Volt szektája is
A történészek meg szokták említeni, hogy Stroessner egy sajátos politikai-vallási szektát is létrehozott, amelynek a neve Pueblo de Dios volt, ami annyit tesz: Isten Népe. A szekta még ma is működik, és egyébként Stroessner maga Isten Küldötteként tüntette fel magát a szerveződés tagjai előtt.
Stroessner uralmát 1989. február harmadikán döntette meg - stílszerűen - egy puccs. Andrés Rodriguez tábornok ekkor vette át a hatalmat, Stroessner pedig Brazíliaába menekült a felelősségre vonás elől.