További Submarine cikkek
Mihail Kaszjanov miniszterelnök az orosz kormány csütörtöki ülésén mindenesetre azt hangoztatta, hogy nem adják fel a reményt, s a nap folyamán nemzetközi közremuködéssel folytatódnak a mentoakciók. A moszkvai brit katonai attasé egyébként csütörtökön ismét hosszasan tárgyalt az orosz hadiflotta moszkvai foparancsnokságán, a brit mentoegységek bevetésérol.
Kaszjanov jelezte, hogy Ilja Klebanov miniszterelnök-helyettes, a szerencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság vezetoje és Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy a nap folyamán Szeveromorszkba érkeznek, hogy a helyszínen koordinálják a mentést, illetve vizsgálják az atom-tengeralattjáró balesetének okait. A Szeveromorszk melletti Vegyajevo bázison gyülekeznek a mélyben rekedt haditengerészek hozzátartozói, akiket a haditengerészet különben teljesen elzárt a külvilágtól, csak annyi ismert, hogy a családok állami segélyt kapnak.
Egy murmanszki környezetvédo szervezet, a Green Club által a nyugalmazott tengeralattjárós tisztek között készített felmérés azt jelzi, hogy szinte nincs már remény a legénység megmentésére. A tapasztalt orosz tengerészek "nevetségesnek" minosítik azt a verziót, hogy világháborús akna okozott ilyen pusztítást, s inkább azt feltételezik, hogy a szárnyas rakéták üzemanyaga robbanhatott, vagy az atomreaktor meghibásodása vezetett ilyen szerencsétlenséghez. Az NTV orosz független tv-csatorna beszámolója szerint az orr-rész négy rekeszét öntötte el a víz: itt található a fegyverterem a manoverezo robotrepülogépekkel és a torpedókkal, a parancsnoki híd, a rádiós és ügyeleti terem, továbbá a legénység szálláshelye és étterme is.
A csütörtöki orosz lapok a baleset politikai következményeit elemezve arra hívják fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szakította meg szabadságát a Fekete-tenger partján, s csaknem három napig hallgatott, mintegy "távolságot tartva" a súlyos balesettol. A lapok emlékeztettek arra, hogy korábban Mihail Gorbacsov szovjet vezeto "trónra lépését" is több tragédia zavarta meg - akkor a Fekete-tengeren ütköztek hajók, majd robbanás történt a csernobili atomeromuben, és akkor is sokáig titokban tartották a szerencsétlenséget.
A Kommerszant Daily címu orosz napilap szerint magatartásával Putyin "királyként járt el", de "elnökként nem tett semmit", noha korábban a moszkvai aluljáróban elkövetett merényletnél sokkal nagyobb aktivitást tanúsított. A Kurszk katasztrófájából azonban nem lehet politikai hasznot huzni: az ismeretlen terroristákkal lehet harcot vívni, de nem lehet sikert aratni az atom-tengeralattjáró balesetével és a mentoakció kudarcával. Éppen ezért az orosz állami vezetok közül senki sem mert eddig semmiféle felelosséget vállalni a történtekért, még az elnök sem - írta a tekintélyes gazdasági napilap.
Az Izvesztyija a féligazságok állami politikájának veszélyére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az orosz tengeralattjárók nem elsüllyednek, hanem "elfekszenek a tengerfenéken". Putyin elnök, a hadsereg foparancsnoka pedig megérdemelt szabadságát tölti. A tábornokok és tengernagyok pedig egyszeruen félnek kimondani az igazságot, mert posztjaikat féltik - félnek külföldi segítséget elfogadni (a már közismert katonai titkok védelmére hivatkozva), mert ezzel saját tehetetlenségüket ismernék el. Így valójában az orosz államgépezet süppedt a tengerfenékbe. A normális hatalomra a becsületes szókimondás, az ésszeruség és a határozott, félelem nélküli fellépés a jellemzo, az orosz hatalomra viszont a hazugság és a félelem. A K-141 jelu, Kurszk tengeralattjáróval elsüllyedt az emberek abba vetett hite is, hogy az állam képes lesz megvédeni oket a vésztol, s ezzel maga az orosz hatalom is a meder mélyére került - írta a tekintélyes orosz napilap.