Árpád
-1 °C
9 °C

A Kurszk pusztulása

2000.08.22. 16:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Az orosz haditengerészet NATO-besorolás szerinti Oscar-2 osztályú, Kurszk nevű atom-tengeralattjárója augusztus 12-én, szombaton máig rejtélyes körülmények között elsüllyedt az északi Barents-tengeren hadgyakorlat közben. A fedélzeten szolgálatot teljesítő összesen 118 főnyi legénység a tragédiában életét vesztette. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdára nemzeti gyásznapot hirdetett az elsüllyedt atom-tengeralattjáró legénységének emlékére. Több mint tíz nappal a tragédia után sem lehet tudni, hogy a tengerészek halála valóban elkerülhetetlen volt-e, vagy az orosz vezetés megmagyarázhatatlan vonakodása okozta végül a teljes legénység pusztulását.
Vonakodó orosz haditengerészet

A titokzatos tengeralattjáró egy korábbi felvételen
Az első híradások augusztus 14-én, hétfőn, tehát a szerencsétlenség bekövetkezte után két nappal érkeztek a térségből. Műszaki hibáról szóltak a hírek és arról, hogy a Kurszk, az Északi Tengeri Flotta hadgyakorlatán bekövetkezett baleset miatt a tenger fenekére ereszkedett. Az orosz vezetés igyekezett megnyugtatni a világ közvéleményét, hogy az atom-tengeralattjáró balesete nyomán nem lépett fel radioaktív sugárzás a Barents-tengeren.

Csecsen reakciók
Az Icskéria Csecsen Köztársaság mudzsahedínjeinek legfelsőbb katonai tanácsa augusztus 19-én azt állította, hogy az orosz atom-tengeralattjáró elpusztítását egy muzulmán kamikaze által szervezett robbantás okozta. A robbantást a szervezet szerint egy dagesztáni születésű tengerész követte el, aki a Kurszk atom-tengeralattjárón szolgált. A mudzsahedínek katonai főtanácsa azt állítja, hogy a tengeralattjárón szolgáló matróz barátján keresztül idén júniusban lépett kapcsolatba a mudzsahedínek parancsnokságával. Azt állította, hogy segíteni akar Csecsenföld és Dagesztán muzulmánjainak az orosz birodalom elleni harcban. A tengerész azt mondta, hogy hozzá tud férni a szupertitkos haditechnikához, és képes megsemmisíteni azt. Külön hangsúlyozta, hogy kész halálba menni Allahért, és azokért a muzulmán testvéreiért, akik egymagukban harcolnak az ellenség ellen. Gadzsiev, M.I. nevű polgári alkalmazott valóban szolgált a Kurszkon, az első (torpedós) rekesznél szerepel a neve hetes számmal.
A szomszédos Norvégiában a nukleáris balesetekkel foglalkozó speciális mentőalakulatokat azonnal készültségbe helyezték. Arra vártak, hogy az orosz fél hivatalosan segítséget kérjen Norvégiától. A norvég védelmi minisztérium közölte, hogy orosz részről ennek ellenére nem adtak semmiféle hivatalos tájékoztatást a nukleáris tengeralattjáró balesetéről, és segítséget sem kértek a mentéshez.

Mint ahogy később nyilvánvalóvá vált, a Kurszk mentését az orosz haditengerészet alakulatai valójában már szombaton, 12-én megkezdték, hadgyakorlatnak álcázva a műveletet. Olyan, később alaptalannak bizonyult hírek kaptak szárnyra, miszerint a legénység energiaellátását az orosz hadsereg búvárharanggal folyamatosan biztosítja.

A tragédia harmadik napján, augusztus 15-én az Egyesült Államok is jelezte, hogy kész segítséget nyújtani Oroszországnak. Az amerikaiak egy speciális mini-tengeralattjárót ajánlottak fel az oroszoknak, melynek segítségével egyszerre 24 embert lehetett volna a felszínre hozni. Az orosz haditengerészet nem tartott igényt az amerikai segítségre, és 15-én megkezdte saját mentési kísérleteit.

A mentés

A mentés késve kezdődött a viharos időjárás miatt
A Rudnyickij orosz mentőhajóról az akció első napján lebocsátottak egy Priz típusú mentőkapszulát, mely első kísérletre nem tudott megbízhatóan összekapcsolódni az elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáróval, mert a Barents-tengeren az elmúlt héten tomboló erős viharban a víz alatti látási viszonyok rendkívül rosszak voltak.

A mentőakciók - melyekhez később, orosz felkérésre csatlakozott Norvégia és Nagy-Britannia is - eredménytelennek bizonyultak, pedig a nemzetközi mentőalakulatok teljes technikai arzenáljukat bevetették a Kurszk legénységének felhozására.

Augusztus 19-én a norvég Normand Pioneer mentőhajó, fedélzetén a brit LR5-ös mini-tengeralattjáróval a Kurszk balesetének körzetébe érkezett. A norvég alakulatok többször rákapcsolódtak a tengeralattjáró vészzsilipjére, de a vizet nem sikerült kiszivattyúzni az ajtók közül, mert a Kurszk csatlakozónyílásai deformálódtak a baleset során.

Amikor a mélytengeri búvároknak sokadik próbálkozásra sikerült felnyitniuk a Kurszk 9-es rekeszébe vezető zsilipkamra belső nyílását, megállapították, hogy a rekeszt teljesen elárasztotta a víz. A búvárok nem tudták teljes mértékben kinyitni a búvónyílást és leengedni azt a távvezérelt tévékamerát, melynek segítségével tájékozódni akartak a merülőhajó belsejében uralkodó állapotokról. A norvég búvárok már ekkor biztosra vették, hogy az egész tengeralattjárót elárasztotta a víz, ezért a teljes személyzet meghalt. Ezt nyilatkozta 21-én az egyik norvég mentő, Rune Fredheim kapitány. A norvég katonai hatóságok képviselői bejelentették, hogy mentőmissziójuk véget ért. A tengeralattjáró fedélzetén található műszerek segítségével a szakemberek ugyanis megállapították, hogy a kabinokban uralkodó nyomás kizárja az élet lehetőségét. A brit gyártmányú mini-tengeralattjáró bevetésére, melynek segítségével a túlélőket hozták volna a felszínre, ezért nem került sor.

A legénység

Az odaveszett század, a kép tavaly készült
A Komszomolszkaja Pravda című újság augusztus 18-án 18 ezer rubelt fizetett ki azért, hogy murmanszki mellékletében 18-án, pénteken nyilvánosságra hozhassa a tengeralattjárón tartozkodó személyek névsorát, mely addig titkosítva volt. A listán 113 név szerepelt - 46 főtiszt és tiszt, köztük 5 magas rangú tengerésztiszt a 7. tengeralattjáró hadosztálytörzséből, 45 tiszthelyettes, valamint 22 matróz. Az állománytábla szerinti beosztásoknak megfelelően a baleset során elárasztott első két rekeszben 43 főnek kellett tartózkodnia, köztük a törzs beosztottjainak és V. Bagrjancev törzsparancsnoknak.

Augusztus 21-én Mihail Mocak, az északi flotta törzsparancsnoka hivatalosan is megerősítette, hogy a Kurszk legénysége meghalt a baleset következtében. Mocak szerint a tengeralattjáró valamennyi rekeszét elárasztotta a víz, a hajózó személyzet közül senki sem maradt életben. Az orosz fél azzal a kéréssel fordult Norvégiához, hogy nyújtsanak segítséget a holttestek kiemeléséhez, de a norvég haditengerészeti parancsnokság azt válaszolta, hogy nem rendelkezik az ehhez szükséges technikai eszközökkel.

Kronológia
augusztus 12.- Az orosz északi flotta atom-tengeralattjárója, a Kurszk elsüllyed a Barents-tengeren
augusztus 14. - Megérkeznek az első híradások a balesetről.
augusztus 15. - Az orosz hadsereg egyedül kezdi meg a mentést.
augusztus 17. - Szakértők cáfolják, hogy a túlélők kopogással jeleznének a Kurszkban.
augusztus 18. - Murmanszkban közzéteszik a legénység névsorát.
augusztus 18.- Sikertelen csatlakozási kísérlet a Kurszk zsilipjéhez.
augusztus 19. - Megérkezik a Normand Pioneer nevű norvég mentőhajó.
augusztus 20. - Mélytengeri búvárokkal a fedélzetén megérkezik a Seaway Eagle, és egy másik norvég mentőhajó is.
augusztus 21. - Búvárok kinyitják a mentőzsilip ajtaját, majd vizsgálatok után kijelentik, hogy nincs túlélő a Kurszkon. Az orosz kormány hivatalosan bejelenti a legénység halálát. A kutatás lezárul. A Kurszk kiemelési munkálatai várhatóan két hét múlva kezdődnek.
Tehetetlen orosz haditengerészet

Az orosz mentőalakulatok kudarcának és az orosz kormány hozzáállásának okai a 90-es évek elejére nyúlnak vissza. Az orosz haditengerészeti parancsnokság 1990-ben úgy döntött, hogy takarékossági okokból megszünteti a flotta mélytengeri kutató-mentő szolgálatát. A kiválóan képzett (a leningrádi tengerésztiszti iskolán külön mélybúvár-tanszék működött) szakemberek nagy részét leszerelték, elbocsátották, a többieket a hajó tűzbiztonsági szolgálatához rendelték.

Az egyetlen - a norvég Normand Pioneerhoz hasonló - különleges orosz mentőhajót, amely két speciális mentőszerkezetet szállított fedélzetén, először Szentpétervárra (Kronstadt haditengerészeti bázisra) vezényelték "javításra és korszerűsítésre", majd egy idő után leselejtezték, leírták, gyakorlatilag eladták kilóra, vashulladékként. Az elbocsátott búvárok nagy része kereskedelmi magáncégekben helyezkedett el, illetve külföldre távozott, és ott vállalt munkát.

A flotta parancsnoksága ezért már a mentés első percétől fogva tudhatta, hogy sem megfelelő felszerelése, sem mélytengeri (60 méter a választóvonal) búvárai nincsenek, márpedig, ahogy bebizonyosodott, a tengeralattjárót megvizsgálni, kinyitni és esetleg abba behatolni csak nehézbúvárok képesek. A magáncégeknél dolgozó szakembereknek, annak ellenére, hogy korábban hivatásos tengerésztisztek és tiszthelyettesek voltak, nem volt "hozzáférési engedélyük" a szupertitkos atom-tengeralattjárókhoz.

Igaz, hogy megfelelő felszereléssel, tudással, tapasztalattal és gyakorlottsággal egyetlen orosz cég sem rendelkezett, tehát kénytelenek voltak az egész munkát kiadni az amúgy "potenciális ellenségnek" számító NATO-tag Norvégiának.

Lapszemle
A legjelentősebb európai lapok kommentárjai szerint az orosz vezetés elégtelenre vizsgázott demokráciából, amikor a régi pártállami rutint alkalmazva eltitkolni igyekezett a katasztrófa részleteit.

A Telegraaf című holland konzervatív lap hétfői kommentárja szerint a tények elkendőzése fontosabb volt az orosz vezetőknek, mint a Kurszk tengeralattjáró legénységének megmentése, s ez arról tanúskodik, hogy Oroszország politikai rendszere a demokrácia bevezetése ellenére még mindig elmaradott. Ha a Kurszk szerencsétlensége arra készteti az oroszokat és vezetőiket, hogy elgondolkozzanak a demokráciáról és annak intézményeiről, akkor legalább nem volt hiábavaló a katasztrófa áldozatainak halála - tette hozzá a holland hírmagyarázó.

A svájci Berner Zeitung részvétlenséggel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Szemére veti, hogy sokáig habozott visszatérni Moszkvába, és el sem ment a szerencsétlenség helyszínéhez közeli Murmanszkba. A hírmagyarázó szerint az orosz elnök viselkedése azt jelzi: Putyin nem érti, milyen felelőséggel tartozik egy demokratikusan megválasztott vezető állama minden polgáráért. A Le Figaro konzervatív francia lap azt fejtegeti kommentárjában, hogy míg a csernobili reaktorkatasztrófa a szovjet birodalom gazdasági összeomlását jelképezte, a Kurszk szerencsétlensége az orosz katonai gépezet csődjének jelképévé válhat.

A Corriere della Sera olasz lap azt emeli ki, hogy az információs forradalom korában Moszkva nem tudja hasonló módon takargatni szégyenfoltjait, amint a szovjet kommunista rendszer tette. A televíziók tudósításai leleplezték az orosz vezetőség tehetetlenségét és részvétlenségét, az egész világ megtudhatta, hogy Moszkva nem kért azonnal külső segítséget, noha látta, hogy nincs elegendő eszköze a tengeralattjáró legénységének megmentésére - írta az olasz újság munkatársa.

A francia Libération "sokatmondónak" találta Putyin hallgatását is. Az orosz államfő, akinek népszerűségi mutatója a 70 százalékot közelíti, sokáig nem szólalt meg a barents-tengeri szerencsétlenség ügyében, de kérdés - írja a lap -, hogy meddig maradhat néma az elnök, amikor Oroszországot hetente érik tömeges emberi katasztrófák a csecsen háború eseményein kívül is. A múlt héten a moszkvai robbantás, ezen a héten pedig a tengeralattjáró balesete.

A Kommerszant Daily című orosz napilap szerint magatartásával Putyin "királyként járt el", de "elnökként nem tett semmit", noha korábban a moszkvai aluljáróban elkövetett merényletnél sokkal nagyobb aktivitást tanúsított. A Kurszk katasztrófájából azonban nem lehet politikai hasznot húzni: az ismeretlen terroristákkal lehet harcot vívni, de nem lehet sikert aratni az atom-tengeralattjáró balesetével és a mentőakció kudarcával. Éppen ezért az orosz állami vezetők közül senki sem mert eddig semmiféle felelősséget vállalni a történtekért, még az elnök sem - írta a tekintélyes gazdasági napilap.

A Nyezaviszimaja Gazeta az orosz flotta legsúlyosabb tragédiájának minősíti a Kurszk szerencsétlenségét, de úgy véli, hogy súlyos hiba lenne ennek nyomán kivétel nélkül kikötőkbe zárni az orosz hadihajókat. Az ország felső vezetői közül egy sem vette a bátorságot, hogy bejelentse a haditengerészek halálát - hívta fel a figyelmet a napilap.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.