Natália
-3 °C
7 °C

Robbanás okozta az orosz tengeralattjáró balesetét?

2000.08.16. 13:45
Nem lehet tudni, mi okozta annak az orosz atom-tengeralattjárónak a balesetét, amely vasárnap süllyedt el a Barrents tengeren. A tengeralattjáró atomfegyvert nem szállított, nukleáris szennyeződéstől nem kell tartani. A tenger fenekére süllyedt hajóban rekedt 116 fős legénység életben van, de a flotta illetékesei szerint kicsi az esély a megmenekülésükre.
russia[1]
Az Oscar-II osztályú, Kurszk névre keresztelt mélységjáró a feltételezések szerint "idegen testtel", egy hajóval vagy egy másik tengeralattjáróval ütközött össze vasárnap, majd a Barrents tenger fenekére süllyedt, Murmanszktól 330 km-re északkeletre. A reaktorokat leállították, így a száz méter mélyen fekvő hajóra csak akusztikus módszerekkel sikerült rátalálni, miután a rádiója elhallgatott. A nemzetközi vizeken történt baleset pontos körülményeit nem sikerült tisztázni, csak annyit tudni, hogy súlyosan megsérült a hajó orr-része és a hajtóműve is. Négy hajórekeszt elöntött a víz.

Rosszak a legénység esélyei?

A hajóban rekedt, több mint százfős legénység egyelőre életben van, mert a tengeralattjáró rendkívül gyors elsüllyedését követően visszahúzódtak a hátsó részekbe. Bár életben tartásukról búvárharang segítségével akár négy hónapig is lehet gondoskodni, egy brit katonai szakértő szerint a következő 48 óra kritikus lehet kimentésük sikere szempontjából. Szakértők szerint a tény, hogy a Kurszk ilyen gyorsan elsüllyedt, jelzi, hogy nagy a baj, mert a hajót úgy tervezték, hogy baj esetén a felszínen maradjon azért, hogy a mentés könnyebb legyen. Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz flotta főparancsnoka az orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában elismerte: kicsi az esély a legénység túlélésére.

A mentés részleteiről várhatóan csak ma döntenek, miután sikerült pontosan felmérni a sérüléseket. Az orosz flottaparancsnokság több mentőhajót is a térségbe irányított, de a rossz időjárás és erős hullámverés eddig megnehezítette a munkát. Oroszországnak amerikai, francia és brit részről is segítséget ajánlottak a mentéshez, de az orosz hadiflotta közleménye szerint minden szükséges eszközzel rendelkezik a haditengerészet a baleset helyszínén.

taj2 Szakértők szerint több lehetőség is kínálkozik a legénység felszínre juttatására. Egy CNN-nek nyilatkozó katonai tanácsadó szerint ebből a mélységből elvileg a felszínre úszás sem lehetetlen. A Népszabadságnak Sárhidai Gyula katonai szakértő elmondta, a legvalószínűbb mentési eljárás az a módszer, amikor kábelen bocsátanak alá egy búvárharangot, négyesével-ötösével juttatva így ki a hajózókat; nem lehetetlen azonban, bár bonyolultabb és veszélyesebb, a mini-tengeralattjárók vagy a búvárruhák alkalmazása sem.

Norvégiában eközben összehívták a nukleáris válságbizottságot, bár az orosz jelentések tagadták, hogy a Kurszk atomfegyvert szállított volna, és reaktorszivárgásról sem érkezett hír. A rádiókapcsolat megszakadta óta azonban nem sikerült felvenni a kapcsolatot a hajóval, így a pontos helyzetről senki nem rendelkezik megbízható információkkal.

A baleset okai homályosak

A Kurszk
Típus: Oscar-II besorolású atommeghajtású tengeralattjáró, elsősorban felszíni célpontok megsemmisítésére
Épült: 1994-ben
Felszerelése: 65 önvezérlő torpedó vagy SS-N-19-es osztályú - hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel ellátott - robotrepülőgép.
Meghajtása: egy dupla, összesen 380 MWatt teljesítményű atomreaktor
Méretei: 154m hosszú, 18,2m széles, merülése 9m
Maximum merülése 500m, sebessége 28 csomó (tengeri mérföld/óra) víz alatt, 15 csomó felszínen

Vízkiszorítása: 13 900 tonna

A keddi orosz napilapokban más feltételezések is napvilágot láttak a baleset okait illetően.A lapok a baleset okait találgatva nem zárják ki az ütközés, egy robbanás, egy esetleges, torpedóindítás közbeni vízbetörés vagy a tűzvész lehetőségeit sem. A Nyezaviszimaja Gazeta azt feltételezi, hogy a baleset oka valamelyik létfontosságú berendezés hibája lehetett. Az orosz hadsereg és haditengerészet kritikus alulfinanszírozottsága ugyanis közismert, a haditechnika előírásszerű karbantartása nagyon gyakran elmarad. Az orosz lap kitér arra, hogy a tengeralattjáró legénysége a torpedóvető nyílásokon keresztül menekülhet, vagy a törzs központi részébe épített mentőkamrát is használhatja, amennyiben a hajó elhagyására kapnak parancsot a tengerészek.

A Kommerszant Daily szerint robbanás történt a Kurszkon. Az orosz napilap szentpétervári hajós forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Északi Flotta gyakorlatain részt vevő hajókon vasárnap, röviddel dél előtt nagyobb víz alatti robbanást regisztráltak. Valószínűleg a Kurszk akkumulátorainál következhetett be a detonáció.

A Pentagon szerint egy amerikai megfigyelőhajó a közelben tartózkodott, amikor a baleset történt, de Washingtonban tagadták, hogy annak bármi köze lenne a Kurszk elsüllyedéséhez. A hétvégén két amerikai tengeralattjáró is volt a Barrents tengeren, és egyikük beszámolt egy szombaton hallott, vízalatti robbanásról. A Pentagon szóvívője ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, volt-e amerikai tengeralattjáró a térségben a Kurszk balesete idején.

Több atom-tengeralattjárót ért már baleset

Nem ez az első atom-tengeralattjáró, ami ilyen súlyos balesetet szenved. 1989-ben a szovjet Komszomolec gyulladt ki ugyanezeken a vizeken. A hajó teljes nukleáris arzenállal felszerelve süllyedt ezerhétszáz méter mélységbe, és máig is ott hever; védőburok veszi körül megakadályozandó a rádioaktív anyagok kiszivárgását. Stockholm kikötőjében szintén szovjet tengeralattjáró merült el. A Greenpeace zöldszervezet szerint több mint ötven nukleáris robbanófej hever a tengerek és óceánok fenekén, bár szakértők szerint ezek nem jelentenek komoly veszélyt a környezetre.

Orosz-szovjet tengeralattjáró-balesetek
1986 október: egy atomfegyverekkel felszerelt tengeralattjáró kigyulladt és elsüllyedt a Bermudáktól 600 mérföldnyire keletre
1989 április: a Komszomolec atommeghajtású tengeralattjáró - szintén tűz miatt - elsüllyedt a Barents-tengeren, a fedélzetén lévő hatvankilenc matrózból negyvenkettő meghalt
1992 június: egy tengeralattjáró fedélzeten történt robbanás egy embert megölt és többeket megsebesített, amíg a hajót az északorosz kola-félszigeti kikötőben javították
1992 november: újabb tengeralattjáró gyullad ki az északi-tengeri Murmanszkban
1993 nyara: egy fedélzeten történt balesetben huszonegy hajózó halt meg egy atom-tengeralattjárón
1994 március: két orosz tengeralattjáró kishiján összeütközött, súrolták egymást gyakorlat közben
1995 szeptember: egy tengeralatjáró hűtőrendszere leállt és le kellett kapcsolni a reaktort, nehogy túlmelegedjen.
Szakértői vélemények a mentés lehetőségeiről Szakértők szerint több lehetőség is kínálkozik a legénység felszínre juttatására. Egy CNN-nek nyilatkozó katonai tanácsadó szerint ebből a mélységből elvileg a felszínre úszás sem lehetetlen. Szerinte már történt is hasonló, a brit királyi flotta egy korábban elsüllyedt tengeralattjárójáról már "mentettek" így ki embereket. Az orosz hajózókat egyébként kiképezték erre, ám szakértők figyelmeztettek, hogy a Barrents-tenger jéghideg vizében kicsi esélyük volna a túlélésre. A Népszabadságnak Sárhidai Gyula katonai szakértő elmondta, a legvalószínűbb mentési eljárás az a módszer, amikor kábelen bocsátanak alá egy búvárharangot, négyesével-ötösével juttatva így ki a hajózókat; nem lehetetlen azonban, bár bonyolultabb és veszélyesebb, a mini-tengeralattjárók vagy a búvárruhák alkalmazása sem. Egy orosz matróz, akit korábban hasonló balesetet ért, emlékeztetett, hogy komoly nehézséget jelent az, hogy a nyomáskülönbség miatt nagyon lassan kell a felszínre hozni a lentrekedteket, megelőzendő a komoly egészségkárosodást. Egyes vélemények szerint elképzelhető az egész tengeralattjáró kiemelése is: ebben az esetben hatalmas, egyenként négyszáz tonna vízkiszorítású tömlöket erősítenének a póruljárt jármű oldalára, amiket aztán sűrített levegővel töltenének meg.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.