Szakértői vélemények a mentés lehetőségeiről

A legénység még életben maradt tagjainak már csak 50 százalék esélye van a túlélésre, legkésõbb szombatig elfogy a tengeralattjáróban lévõ levegõ - mondta el lapunk kérdésére Sárhidi Gyula katonai szakértõ, a Haditechnika címû lap szerkesztõje. Ha nem katonai felszíni hajóval ütközött a Kurszk, akkor a másik fél nem vett észre semmit a balesetbõl, jegyezte meg a szakértõ arra a legutóbbi találgatásra utalva miszerint egy jégtörõvel ütközött össze az atommeghajtású tengeralattjáró. Sárhidi megjegyezte, hogy a hivatalos vizsgálat lezárultáig nem ad hitelt a hasonló híreknek.

A szakértõ szerint miután az automatika az ütközés, vagy esetleges robbanás hatására leállította a reaktor mûködését a sérülés miatt a tengeralattjáró legénysége nem tudhatta, illetve nem látta értelmét újraindítani a hajtómûvet. Ha két napon belül a mentés során nem sikerül számottevõ eredményt elérni akkor nincs több esély a Kurszkon rekedtek életben maradására - jegyezte meg Sárhidi Gyula.

Bárhogyan is végzõdnek a legénység megmentésére tett kísérletek, a hajó még hónapokig a tengerfenéken marad, mivel kiemelése hosszú idõt vesz majd igénybe. Mivel a normálistól eltérõ sugárzást jelenleg nem mérnek, a reaktor leállt, atomszennyezés veszélyétõl nem kell tartani. A tengeralattjáró csövei, hajóteste 50 év alatt korrodálódik el a víz alatt - mondta Sárhidi Gyula.

Szakértők szerint több lehetőség is kínálkozik a legénység felszínre juttatására. Egy CNN-nek nyilatkozó katonai tanácsadó szerint ebből a mélységből elvileg a felszínre úszás sem lehetetlen. Szerinte már történt is hasonló, a brit királyi flotta egy korábban elsüllyedt tengeralattjárójáról már ,,mentettek" így ki embereket. Az orosz hajózókat egyébként kiképezték erre, ám szakértők figyelmeztettek, hogy a Barrents-tenger jéghideg vizében kicsi esélyük volna a túlélésre.

A Népszabadságnak Sárhidai Gyula katonai szakértő elmondta, a legvalószínűbb mentési eljárás az a módszer, amikor kábelen bocsátanak alá egy búvárharangot, négyesével-ötösével juttatva így ki a hajózókat; nem lehetetlen azonban, bár bonyolultabb és veszélyesebb, a mini-tengeralattjárók vagy a búvárruhák alkalmazása sem.

Egy orosz matróz, akit korábban hasonló balesetet ért, emlékeztetett, hogy komoly nehézséget jelent az, hogy a nyomáskülönbség miatt nagyon lassan kell a felszínre hozni a lentrekedteket, megelőzendő a komoly egészségkárosodást. Egyes vélemények szerint elképzelhető az egész tengeralattjáró kiemelése is: ebben az esetben hatalmas, egyenként négyszáz tonna vízkiszorítású tömlöket erősítenének a póruljárt jármű oldalára, amiket aztán sűrített levegővel töltenének meg.