Tizenegy nap telt el a Kurszk tragédiája óta: növekvő titkolózás

- Fiam, ha látja a népszerűségi indexemet, azt is hozza fel!

Szerdai televíziós beszédében Putyin elnök elmondta: felelősnek érzi magát a Kurszk tragédiájáért és a 118 tengerész haláláért. Az orosz államfő ismertette, hogy védelmi minisztere és az északi flotta vezére benyújtották lemondásukat, ám ő nem fogadta el azokat. "Ha megtaláljuk a tragédiáért felelős személyt, azt meg kell büntetni. De előbb tisztán kell látnunk a tragédia okait és a mentési akciót illetően." - mondta az államfő.

Szerdán egész Oroszország gyászolta a Kurszk áldozatait: a Kremlben még az éjszaka félárbocra engedték az állami lobogót, korlátozták a szórakoztató rendezvényeket, szerte az ortodox templomokban gyászszertartásokat tartottak. Egyedül az északi flotta bázisán, Vegyajevóban nem gyászoltak, a haditengerészet lobogói a magasban maradtak: a Kurszk legénységének hozzátartozói ugyanis felkérték erre Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mert változatlanul reménykednek abban, hogy szeretteik életben vannak.

Sajtójelentések szerint az özvegyek kérésére az orosz államfő még reggel visszatért Moszkvába azért, hogy az általa még a múlt héten elrendelt gyásznapot itt töltse. Putyin arra tett ígéretet, hogy a kutatásokat egy pillanatig sem függesztik fel, s mindent megtesznek a haditengerészek kiemelésért.

Az áldozatok hozzátartozói perelnek

A Kurszk áldozatainak hozzátartozói pert kívánnak indítani az orosz védelmi tárca, a kormány és a hadsereg főparancsnoka, vagyis az államfő ellen - közölte szerdán Moszkvában egy emberjogi alapítvány vezetője. Veronika Marcsenko, az "Anyák jogai" elnevezésű alapítvány képviselője az Eho Moszkvi rádióállomásnak elmondta, hogy az atom-tengeralattjáró haditengerészeinek hozzátartozói "nem anyagi, hanem erkölcsi kártérítést" követelnek majd, mivel úgy vélik, az orosz illetékesek nem tettek meg mindent a tengerészek kimentéséért. A per minden költségét az alapítvány vállalja magára. A keresetet a tervek szerint akkor nyújtják majd be, amikor a Kurszkból kiemelik a haditengerészek holttesteit. Eközben II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a Moszkva melletti Zvenyigorodban, az országos gyásznap alkalmából tartott istentiszteleten egységre intette az orosz népet a megpróbáltatás pillanataiban. Az egyházfő szerint a Kurszk tragédiája "mindannyiunk keresztje", s semmi szükség bűnösök keresésére, illetve elhamarkodott következtetések levonására.

A tengerészek holttestét azonban 2001 nyara előtt minden valószínűség szerint nem emelik ki a tengerből. A kivitelezhetőségi tanulmányok egyedül több hónapot vesznek igénybe - nyilatkozta a BBC-nek a norvég mentőcsapat egy szakembere. "Gyakorlatilag ezt azt jelenti, hogy csak jövő év nyarán emelhetik ki a testeket". A szakember véleménye szerint könnyebb lenne az egész tengeralattjárót egyszerre kiemelni, mint a holttesteket felkutatni.

Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész csütörtökön bejelentette: büntetőjogi eljárást indított a Kurszk atom-tengeralattjáró katasztrófája ügyében. Usztyinov nem közölte, hogy az orosz BTK mely cikkelye alapján indította meg az eljárást, mondván: korai lenne a cikkelyt megnevezni, mivel a 118 tengerész halálával végződött barents-tengeri szerencsétlenség eddigi vizsgálata során nem sikerült minden részletre fényt deríteni.

A NATO szerint az oroszok nehezítették a mentőakciót

A NATO csütörtökön leszögezte, hogy már augusztus 14-én felajánlotta segítségét Oroszországnak a Kurszk atom-tengeralattjáró legénységének megmentéséhez. Az észak-atlanti szövetség ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait cáfolta, aki szerdán azt állította, hogy először augusztus 15-én ajánlottak fel segítséget külföldről. A NATO neve elhallgatását kérő tisztségviselője csütörtökön kijelentette: "George Robertson NATO-főtitkár augusztus 14-én ajánlotta fel a szövetség segítségét Oroszországnak". Időközben norvég és brit szakemberek úgy nyilatkoztak: az oroszok sokáig inkorrekt módon és lassan szolgáltattak nekik információt, titkolózó, bürokratikus eljárásukkal alaposan megnehezítve és késleltetve a nyugati segítségnyújtást. A norvég legfelső védelmi parancsnokság szóvivőjének csütörtöki kijelentése szerint az oroszok az elégtelen információszolgáltatással csaknem lehetetlenné tették a norvég mentőakciót, amely eleve egy héttel a baleset bekövetkezte után kezdődhetett csak el.