Miklós
-7 °C
2 °C

Emberi húsdaráló Szaddám börtönében

2005.12.05. 18:25
Szaddám Huszein uralma alatt elkövetett borzalmakról, többek között egy emberi húsdarálóról számolt be az egyik tanú a volt iraki diktátor ellen folyó perben. Szaddám Huszein védői kivonultak a bagdadi tárgyalóteremből, miután a bíró nem volt hajlandó helyt adni tiltakozásuknak.

A Szaddam-perben tanúként meghallgatott Ahmed Hasszán könnyeivel küszködve eskü alatt vallotta: fogva tartása idején egy szobában emberi húsdarálót látott, amelyből vér folyt és alatta emberi hajszálak hevertek. Meg is nevezte a helyiséget, ahol ez a szerkezet állt: a hírszerzés bagdadi székházának 63-as számú szobája.

A Dudzsailból származó, 38 éves Ahmed Hasszán a korábbi tanúkkal szemben nem függöny mögül válaszolt a bíróság kérdéseire, hanem a nyilvánosság előtt is vállalta arcát. A per tárgya egy 1982-es tömegmészárlás, amelyet Dudzsail síita faluban hajtott végre az akkori iraki biztonsági szolgálat egy Szaddám Huszein elleni, meghiúsult merényletkísérlet miatt.

A vádirat szerint a merényletkísérlet után a diktátor pribékjei a Bagdadtól 60 kilométernyire északra fekvő Dudzsail falu 600 síita lakóját hurcolták az iraki titkosszolgálat egyik bagdadi börtönébe. Száznegyvenhárman sohasem tértek vissza. Az ügyészek azt igyekeznek bizonyítani, hogy Szaddám Huszein rendelte el a dudzsailiak elhurcolását, megkínzását és megölését bosszúból a faluban ellene megkísérelt merényletért.

Válogatás nélkül lőttek

Ahmed Hasszán, aki a síita Iszlám Dava Párt egyik ismert tagja, elmondta: katonák zárták körül a falut a merényletkísérlet után, és helikopterekről lövéseket adtak le a település házaira. Később számos lakost őrizetbe vettek, köztük nőket és gyerekeket is.

Mint mondta, egyik testvérét elektrosokkal gyötörték. Az egyik falubeli férfinak összes csontját eltörték a vallatók. Férfiakat és nőket egyaránt kínoztak, s kisgyermekeket hagytak éhen halni a kihallgatások helyéül kiszemelt létesítményben.

Ahmed Hasszánt az iraki hírszerzés bagdadi főhadiszállására szállították, amelyet akkoriban Barazan Ibrahim at-Tikríti, Szaddám Huszein féltestvére irányított, aki egyike a mostani per emberiesség elleni bűntettekkel vádolt nyolc vádlottjának.

Egy másik tanú, Dzsavad Abdel-Aziz arról beszélt egyebek között, hogy Szaddám Huszein testőrgárdájának tagjai a faluba érkezve válogatás nélkül lőttek az eléjük kerülő lakosokra.

A védelem álláspontja szerint az első tanú vallomása gyanúsan részletes, aprólékos volt, ennyi idő elteltével nem emlékezhetne ilyen pontosan minden apró részletre, minden időpontra. A védelem képviselői szerint valószínűleg áttanulmányozta és "betanulta" az ügy iratait. A második tanú vallomását több ügyvéd azzal vonta kétségbe hogy a tanú mindössze tízéves volt 1982-ben, amikor a vád tárgyát képező eseménysor történt.

Szaddám Huszein és féltestvére, Barzan Ibrahim at-Tikríti többször a tanúk szavába vágott. Az exdiktátor kijelentette, hogy alkotmányos jogát gyakorolta, amikor megparancsolta ügynökeinek, hogy üldözzék az ellene elkövetett merényletkísérlet tetteseit. "Szervezett hazugságoknak" minősítette a tanúvallomásokat, és figyelmeztette a vezető bírót, hogy "az iraki nép hősi forradalma után felelősségre fogják vonni".

Akárcsak a korábbi tárgyalási napokon, a bíróság most is lehetővé tette a tárgyalás tévéközvetítését, de nem élőben, hanem félórás időeltolódással. Ezzel lehetőséget kívánt adni a hatóságoknak arra, hogy kivágják az anyagból azokat a részeket, amelyeken a vádlottak valamelyike esetleg felkelésre szólítaná fel az iraki lakosságot.

Az ügyvédek kivonultak

Hétfő délelőtt kivonultak a bagdadi tárgyalóteremből Szaddám Huszein védői, miután a volt iraki diktátor perének vezető bírája nem volt hajlandó helyt adni tiltakozásuknak. Az ügyvédek - főként Ramsey Clark, az Egyesült Államok volt igazságügyi minisztere - kétségbe vonták az egész peres eljárás jogszerűségét, és kérték a bíróságtól, hogy az iraki állam gondoskodjék a védelem képviselőinek személyi biztonságáról. Clark utalt arra, hogy ismeretlenek már két ügyvédet is megöltek a perben részt vevő védők közül a per kezdete óta.

A védelem Clark által előterjesztett kérését a vezető bíró, alaki hibára hivatkozva először elutasította, mivel a kérelmeket írásban és arab nyelven kell benyújtani - indokolta az elutasítást. Az incidensre maga Szaddám Huszein is felállt, és kijelentette: a bíróságot az amerikai megszállók nevezték ki, és az ő törvényüket hajtja végre. "Éljen soká az arab állam" - kiáltotta a bukott diktátor, de sem ő, sem pedig szintén vádlott féltestvére, Barzán at-Tikríti nem kapott szót.

Másfél órás tárgyalási szünet után végül Clark engedélyt kapott kifogásainak és kéréseinek újbóli, szóbeli előadására. Hangsúlyozta ekkor, hogy ha a bírósági eljárás nem tisztességes, csak szélesedni és mélyülni fog a szakadék az iraki lakosság csoportjai között, és távolabbra kerül az iraki megbékélés.

Bagdadban, a nagy erőkkel védett zöld zóna falainál, amelyek mögött a tárgyalást tartják, az összegyűltek Szaddám Huszein kivégzését követelték. A tüntetők között többen is voltak, akiknek hozzátartozóit a bukott rezsim idején végezték ki.